Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Pusztai Rezső: Római-kori településmaradvány, villa rustica kutatása Mosonszentpéter község keleti határában, a Kecske-földeken

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK A kevés számú leletanyag között kell megemlítenünk egy erősen elkoptatott terra sigillata (utánzatú) töredéket, mely a terrazzo réteg alatt lévő téglatörmelék-réteg között volt. Ha az épület építési idejét ebből a kevés számú és elég tág időhatárok közötti cserépanyagból kell meghatároznunk, a helyzet nem teljesen reménytelen. Kiindulási pontot jelenthet a terrazzo padló alatti törmelékrétegből előkerült kis terra sigillata töredék is, mely az építés idejében került oda. Erősen kopott, sokáig használták, valószínűleg olcsóbb helyi (pannóniai) utánzat darabja lehet. A terra sigillata import virágzása a középső Duna térségében a 150-200-as évek közé esik. A3, század közepén az import megszűnik, ezt követően már csak a helyi műhelyek készítik a 80-as évekig a terra sigillata utánzatokat. Ez is tág időpontot jelent, a 2. század közepe és a 3. század vége közötti 150 évet. Valamivel közelebbi meghatározást ad, ha az épületen belüli feltöltésből előkerült kerámiát vesszük figyelembe. Ugyanis az épület járószintje kb. 100-120 cm-el volt magasabban a hypocaustum padozatánál. Az emellett lévő két kisebb helyiségben, mivel itt padlófűtés nem volt, föld feltöltésével kellett a különbséget kiegyenlíteni. Nagy a valószínűsége annak, hogy ebben a földrétegben találtak az építés időpontjáig használt edények töredékei. Ezek közül két töredék érdemel figyelmet. Mindkettő mázas bevonatú, az egyiken vonalkázott díszítés található. Ezek a sárgás-zöldes mázzal bevont edények a 3. század 2. felében lépnek fel és találhatók végig a 4. század rétegeiben is. Közelebbi időpontot jelöl a táci villában talált fazekasműhely, melyben többek között hasonló rovátkázással díszített mázas edényeket is előállítottak. Aműhely a 3. század utolsó harmadában a 4. század kezdetéig Constantinus és II. Constantius idejéig működött. Ez az időpont többé-kevésbé megegyezik a balatongyöröki egyszerű, szintén különálló, sok tekintetben a szentpéterihez hasonló fürdő építésének idejével. Ezt az ásató, a vele egyidőben épült villa alapján a 3. századra datálja. A történeti eseményeket is figyelembe véve a Szentpéteren talált fürdő építésének idejét a táci villában talált fazekas működésének idejével hoznánk párhuzamba. A történeti források, elrejtett éremleletek, valamint az ásatásokon tapasztalt jelenségek egyaránt amellett szólnak, hogy 260ban a szarmata-qvad támadások Pannóniát városaival, kisebb-nagyobb településeivel és villáival együtt kifosztották, felgyújtották, és teljes egészében elpusztították. Ez olyan méretű volt, hogy még 20 év után is fű nőtte be a romokat. Ebből, már a határ közelsége miatt is a Kecskeföldeken volt villagazdaság sem maradhatott ki, így az újjáépítés itt is a 3. század végén, vagy talán valamivel később, a 4. század elején történhetett. 23