Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)
Tanulmányok - Torma Andrea: A Mosonszentmiklós-Gyepföldek dűlő 155. objektumából (kút) vett minták archeobotanikai vizsgálatának eredményei
ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK Bogrács. Csillámos homokkal és samottal soványított, kézikorongolt, egyenetlenül kiégetett, törésfelületén világosszürke, kívül-belül téglaszínű, T-metszetű bográcsperem töredéke a felfüggesztés kerek lyukjával. Kora: XII/XIII. sz. M: dperem= 26 cm; m= 5.3 cm; sz= 8 cm Bögre. Apró kaviccsal és csillámos, szemcsés homokkal soványított, kézikorongolt, egyenetlenül kiégetett, kívül a felső részén vörös, alul szürke, belül sötétszürke színű bögre töredéke. Pereme megvastagított, ívelten kihajló, hasán egy hornyolt díszítés. Kora: XIV.sz. M: 1. dperem= 9 cm; m=7.9 cm; sz= 9.8 cm; 6 db-ból ragasztva. 2. dfenék= 6 cm; m= 9.3 cm; sz= 7.2 cm. 2 db-ból ragasztva. Kiszerkeszthető magasság: m= 10.9 cm. A lelőhelyen a kutatást folytatni kívánjuk, hogy e "régészeti kézikönyv" mindannyiunk számára nyitott és olvasható legyen. Torma Andrea: A Mosonszentmiklós-Gyepföldek dűlő 155. objektumából (kút) vett minták archeobotanikai vizsgálatának eredményei A kút kibontott részéből, három különböző területről történt földminta-vétel az archeobotanikai vizsgálatok számára: 1. A kút falánál, -280 cm mélységből 2. A kút szürke iszapos betöltéséből, -280 cm mélységből 3. A kút aljáról, iszapos betöltésből, -350 cm mélységből A földminták kiiszapolása laboratóriumban, 1 - 0,5 - 0,25 mm-es szitasoron keresztül történt. A szitákon fennmaradó szerves és szervetlen maradványok teljes mennyisége került további vizsgálatra. A földminták és a kiiszapolt anyag mennyiségének megoszlását az 1. táblázat mutatja. A vizsgált mintákból viszonylag kevés szerves maradványt sikerült kimutatni (2. táblázat). A növényi maradványok többsége szenült, erősen erodált felszínű. A sérült illetve apró töredékek (Gramineae és töredékek) pontos azonosítása a határozó bélyegek hiányában nem volt lehetséges, de méretük és habitusuk alapján gabonaféléktől származnak. A legtöbb értékelhető növényi maradványt a 2. minta tartalmazza. Az l-l darabszámmal szereplő szenült búza, rozs és árpa maradványa mellet 2 gyomnövényfaj (fakó muhar és mezei árvácska) magja volt megtalálható. Bár a mennyiségi adatok miatt a leletek csak jelzés értékűnek tekinthetők, 223