Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Aszt Ágnes: Előzetes beszámoló a Mosonszentmiklós-Gyepföldek dűlő területén végzett régészeti kutatásokról

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK zetes kerámián kívül innen került elő egy ovális testú, bordázott díszű bronz csatkarika a hozzáillő csattüskével (4. tábla). Sajnos kísérőleletek és szuperpozíció híján nem datálható pontosan a 393. objektum, egy 130x122 cm alapterületű, -35 cm mély gödör, amelyben egy bal oldalára döntött, összekötözött lábszárú borjú feküdt. (9. kép) Feltűnő, hogy az állat koponyája, csakúgy, mint az előbb említett kutyáé K felé nézett. Mindezen jelenségek az archeozoológiai jelentőségükön túl (ld. Körösi Andrea cikkét) talán kapcsolatba hozhatóak az ősi vallásunk babonaszerű továbbélésével. Szintén ezzel kapcsolnám össze a 619. jelzetű, 200x135 cm alapú, -44 cm mély gödörben megfigyelt fazékmaradványt. (10-11. kép) A fazék fenékrésze már az Árpád-korban hiányzott, korong alakban kivágták, vállát és a peremét pedig a földmunkagépek semmisítették meg. Belsejében semmit sem találtunk, és benne a föld állaga is megegyezett a gödör betöltésével. Az építőáldozatoknál illetve általában a rituális célzattal elásott edényekben többnyire apró fémleleteket vagy állatcsontocskákat helyeztek el valamiféle áldozati céllal, vagy pedig szájjal lefelé ásták el őket. Mindezek hiánya azonban nem mond ellent a vallásos értelmezésnek, s legközelebbi analógiájának a Kajárpéc-Pokolfadombon folyt Árpád-kori faluásatás 1987/10. kutatóárkában lelt fazék tekinthető. Nem kapcsolható viszont a valláshoz az a tojáshéjtöredék, amelyet az 578. jelzetű gödörből emelt ki Sipeki Zoltán restaurátor, hiszen mellette kerámia- és állatcsontdarabkák valamint egy örlőkőtöredék mutatják a gödör szeméttároló funkcióját. A 619. jelzetű gödörben azonban kizárólag ez, a már saját korábban is sérült fazék volt beállítva az objektum közepére. Az Árpád-kori település-koncentráció a lelőhelyünk D-i oldalán volt. Itt tártuk fel a falu eddig egyetlen kútját. Sajnos feltárására mindössze két napunk maradt december közepén, így teljes kibontására nem kerülhetett sor. Szerkezetét azonban így is sikerült megismerni. A 155. objektumszámú kutat negyedelve, majd felezve bontottuk. A teljes beásásának átmérője 5,50 m volt, a 43 cm mély lejt (munkagödör?) után a kútgödör átmérője 2,86 m. A 3,50 m mély kút kerek alapú volt, falát fával bélelték. (12. kép) Ezekből a fákból hármat tudtunk kibontani, kettőt kiemelni. Mind a három 15 cm átmérőjű és 0,5 m hosszú volt. Gryneaus András dolgozta fel őket, jelentése a dolgozat végén olvasható. A kút betöltéséből földmintákat is vettünk, ezeket Torma Andrea elemzi a dolgozat végén olvasható munkájában. Kutunk legközelebbi analógiái Lébény-Billedombról ismertek (524., 568., 707.) . Takács M. ott, szintén a domb közepén feltárt kútjainak szerkezete, mérete megközelítőleg azonos a mosonszentmiklósi kúttal. 221