Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Pusztai Rezső: Római-kori településmaradvány, villa rustica kutatása Mosonszentpéter község keleti határában, a Kecske-földeken

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK Iákra akadtunk, melyek betonkeménységű sima terrazzo padozaton áll­tak. A terrazzo padló a felszín alatt mindössze 30 cm mélyen volt. Ezzel az árokkal egy nyugat keleti irányú fal belső szegélyét, nyugati végében egy 50 cm széles kemény habarcsba rakott kőfalat, majd az árok másik keleti részében 5,5 méter távolságra, az előzővel párhuzamosnak tűnő, részben kiszedett kőfal maradványát figyelhettük meg. A falon belüli terrazzo itt vörösre volt égve, és égésnyomokat tapasztaltunk a kőfal maradványán is. Az árok folytatásában a falon kívül hamus, faszenes, égett réteg mutatkozott, mely kelet felé tovább folytatódott. Első kutatóárkunkkal nagyjából meghatároztuk az épület nyugat­keleti szélességét, ezért a következőt erre merőlegesen észak-déli irányban ásattam, szintén egy méter szélességben és 20 méter hosszúságban. A nyugat-keleti irányú falszegélyen áthaladó árkunk, ettől a faltól délebbre újabb falmaradványt - kevés kő és téglatöredéken kívül nem jelzett. A falon belül észak felé a terrazzo réteg folytatódott, mely ettől a faltól 2,5 méter távolságra ezzel párhuzamosan húzódó kőfalig tartott. Az 50 cm széles, gyenge állapotú kőfal után a terrazzo réteg megszűnt. Árkunkat itt a sárga agyagszintig mélyítettük. Ezen a szinten az előbbivel ismét párhuzamosnak látszó kiszedett fal helyét találtuk. Meszes habarcsos réteg, kisebb kődarabok keverve sötétebb föld jelezte a sárga agyagban a fal alapozásának helyét. Ettől délre még öt méterre levő árkunkban néhány kődarab és téglamaradvány arról győzött meg, hogy az épület erre tovább már nem folytatódott. Az épület kiterjedését meghatározva, a két keresztárkunkkal megtalált nyugat-keleti irányú főfal kibontását kezdtük meg. Ez a fal nyugati sarkánál 185 cm hosszúságban kinyúlott és a vége felé kissé keskenyedve elvégződött. Végénél kiszedett falhelyet nem találtunk. Feltehetően tám­fal, vagy egy előtér tetőzetének oldalsó tartófala lehetett. A déli hosszanti fal kibontását végezve, annak keleti részében két - ebből déli irányban ­kiinduló falrészletet találtunk. Ezek egymás felé ívelten hajoltak, ebből sejthető volt, hogy egy félköríves apsis részei. A feltárt 210 cm átmérőjű apsisos helyiség alját (5) hasonló módon a hozzá csatlakozó nagyobb helyiséggel (3,4) azonos magasságban terrazzo burkolta. Az apsis padozata kissé enyhe ívben a fal szélétől a közepe felé mélyült. A falkorona magassága alatt a padozat 5 cm-rel lejjebb kezdődött. Ugyanakkor megkerestük az épület délkeleti sarkát, mely az apsisos helységnél kissé kiugrott. A falat már itt is kiszedték, de a meszes, habarcsos, köves törmelékréteg ennek vonalát világosan kirajzolta. Kívül 1 méter szélességű részt bontottunk ki, ennek révén kirajzolódott a kiszedett fal észak felé tartó vonala, valamint minden bizonnyal fűtőke­mencétől származó átégett agyagréteg foltja. 20

Next

/
Thumbnails
Contents