Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Bóna István: Befejező ásatás a bezenyei langobard temetőben (1964)

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK volna elő. A szeptember 17-én "vaktában" elkezdett ásatás híre mégis gyorsan elterjedt, s csakhamar odavonzott egy idős férfit, aki gyermekkorában nagyapjától hallott az itteni ásatásról, - ez a történet "irodalmi" változatban is olvasható a "Langobardok nyomában" című írásomban, amelyben az eseményt részletesen és pontosan megörökítem (Bóna 1973,347-349). Ugyanazon a napon a Hansági Múzeumban Pusztai Rezsővel együtt Sőtér Ágost iratai és jelentései közt kutatva bezenyei feljegyzésekre akadtunk: ceruzavázlatokra, amelyek az ásatás kezdeti szakaszában ábrázolták a kavicsbányát az I-VII. sír, illetve egy valamivel későbbire az 1-12. sír helyszínrajzával. A rajzokon megadott lépték segítségével ezek a térképvázlatok szolgáltak alapul saját kutatásaink helyszínének és Sőtér ásatásának az egyeztetésére. (1. kép) Az egykori ásatás színhelyének megtalálását kezdetben felettébb megnehezítette, hogy ragaszkodtunk Sőtér utasításához s a bezenyei határárok és határút két oldalát vizsgáltuk nagy alapossággal, még mélyeke segítségével is, mégsem sikerült korábbi ásatás nyomára vagy újabb sírra találni. Először szeptember 25-én bukkantunk rá Sőtér 40 cm széles kutatóárkaira s két általa feltárt sír helyére (A. és B. sírok, az előzőt a 14. sírnak sikerült valószínűsítenünk), szeptember 26-án pedig az első általunk talált sírra (68. sír). Erre az időre viszont a sok sikertelen kutatástól annyira összeszűkült a még számbavehető terület, hogy már nem volt nehéz a temető folytatására ráakadnunk, s október 3-ra az ásatást befejeznünk. A munkálatokban mindvégig részt vett Pusztai Rezső, szeptember 17-26. között Nagy Árpád, szeptember 26-október 3. között pedig Dinnyés István egyetemi régészhallgató volt a munkatársam. A sírok és leleteik 68. sír M: 220 cm. Fej felőli végén lekerekített alakú szabályos sírgödör, amelyben kezdettől fogva megfigyelhető volt a teljes felületére kiterjedő másodszori, utólagos ráásás. 160 cm mélységben mindkét végén lekerekített, a lábak felé keskenyedő fatörzs koporsó körvonala tűnt elő, az alján teknőszerűen ívelődő koporsó az elkeskenyedő sírgödörbe volt helyezve. Csontvázra vagy leletre utaló nyom sem a koporsóban, sem a sírföldben nem mutatkozott. 69. sír M: 240 cm. Nő. Mindkét végén lekerekített, 240 cm hosszú, 100 cm széles szabályos sírgödör, amelynek töltelék földjében jól látszott a rabló beásás kevert tarka nyoma. A sírrablók a halottal együtt rézsútosan megemelték a fatörzs koporsót, láb felőli vége 60-70 cm-el magasabban volt, mint a fej felőli. A még nyilvánvalóan friss tetem a rángatáskor a koporsóban kissé jobbra billent. A rablók a koporsó fedelét a medence és 191