Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Tomka Péter: Az árpási 5. századi sír

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK zonytalan, ezért elhamarkodott lenne érvként használni az árpási sír viszonylag korai (az 5. századon belül korai) keltezése mellett. Kiss Attila 15 Kárpát-medencei lelőhelyet térképezett fel (együtt a díszített és díszítetlen darabokat, l/a lista, Abb. 3), közülük 9 a provincián kívül található, darálásuk általában 5. század első fele (KISS 1999,237). Még azt sem látjuk bizonyítottnak, hogy Pannónia provincia területén került tulajdonosa birtokába - bár kétségtelen, hogy ennek van legnagyobb esélye -, hiszen ugyanez megtörténhetett volna a Kaukázus előterében vagy a Fekete tenger északi partvidékén is. Pontusz vidéki üvegek pannóniai megjelenésével régóta számol a kutatás (BARKÓCZI - SALAMON 1968, 38, a Pontusz vidék illetve a Kaukázus 4-5. századi üvegleleteiről SOROKINA 1971, ill. SOROKINA 1979). Üvegpohár mellékletként adása egészen általános nálunk (KISS 1999, 238,39 db 5. századi sírleletet sorol fel) és a sztyeppe déli övezetében is (bár ZASECKAJA1994,101-104 csak három példányt idéz a szorosan vett délorosz pusztákról: Marfovka, Radensk, Novaja Majacka). Különösen alán összefüggésben bukkan elő, de nem szorítkozik csupán az "Untersiebenbrunn - horizontra" illetve az azzal többé-kevésbé (valószínűleg téves általánosítás alapján) azonosított Alatheus és Saphrax vezette foederati csoportra . Bronzedény

. A hazai leletanyagban egyedül áll, ahogy a tájegység más különleges tárgyai is (csornai diadém, pannonhalmi arany íj, árpási állatszobrocska). Formájára megnyugtató párhuzamot nem sikerült találnom, még leginkább a germánok "Knickwandgefäss"-eire hasonlít. Leginkább még egy Musov-i bronzedény emlékeztet rá, (teleplelet, TRNÁCKOVÁ 1985, 281, Abb. 2/5, nem tévesztendő össze a nagy koracsászárkori fejedelmi lelettel!). A Kárpát-medencéből egyedül a Stráze/Vágőr 2. "lovasnomád" sír tartalmazott bronzedényt (TEJRAL1985,344, Ab. 21/26 rajz, illetve PIÉTA 1988, 409 leírás és fotó). Az a szokás azonban, hogy nagy bronzedényt mellékeljenek a sírba, a hunok birodalmának délkeleti részében korántsem ritka. ZASECKAJA 1994, 108-109 hat példányra hivatkozik a délorosz sztyeppékról, (négy formája ismert, mindegyik más típus: Melitopol, Kalinin szovhoz, Aleski hutor, Zelenokumsk, kettőt csak említenek: Fedorovka, Novo-Uspenovka). A melitopoli kivételével ezek is egyedi formák, az pedig valószínűleg észak-kaukázusi eredetű (ZASECKAJA 1994, 109, hivatkozva a bajtal-capkani temető 29. sírjára). További, bronzedényeket tartalmazó É-kaukázusi sírleletek idézhetők a tárgyalt korból . Nyugaton - ebben a korban - alig fordul elő, ami élesen szemben áll a római kori gyakorisággal (Jcdrzychowice/Höckricht Sziléziában, Bfíza Csehországban - mindkettő messze az egykori római határokon kívül, az utóbbi sajnos elveszett, TEJRAL 2001,41, Katalog 106-108). 167