Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Gesztelyi Tamás: A győri Xántus János Múzeum gemmagyűjteménye

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK Mindkét gemma műhelykapcsolata is dél felé mutat, legközelebb az aquileiai "Officina dei Dioscuri" termékeihez állnak (Aquileia 60 skk.). Ugyanakkor az is szembetűnő, hogy a két ábrázolásmód technikája között jelentős különbségek vannak, még ha mindkettőre a leegyszerűsítő, gyors munka is a jellemző. Mercurius fejformája határozottan gömbölyű, melyen az arc részeit rövid és vékony vonalkák jelzik. A test felülete széteső (incoherens) ugyan, de még áttekinthető, a vésetek felülete lekerekített. A metsző egyéni megoldása lehet a súlyt hordozó láb combtövét a mellkas átellenes részével összekötő diagonális vonal alkalmazása. Az álló hérosz fejformája nem egy gömbölyű, hanem egy átlósan futó vésetből van kialakítva, melynek alsó végződését akár hajnak, akár szakállnak hihetnénk. Mivel az arc részei sincsenek felismerhetően jelölve, nem állapítható meg a tekintet iránya sem egyértelműen. Az analóg ábrázolások alapján következtethetünk arra, hogy lándzsája felé tekint, s valóban, a fejnek ezen az oldalán felismerhetők halvány vonalkák, melyek az arc részeire utalhatnak. A testfelület nemcsak széteső, hanem a metszések felületei is nyersek, érdesek. Az alak megformálásának kiindulópontját valószínűleg a pihenő láb combjától a mellkasig tartó erőteljes, mély véset képezte. Eltér a kövek anyaga és formája is egymástól. Mercurius csonka kúp formájú karneol enyhén domború felületére van vésve, míg a hérosz vékony, lapos felületű jáspisra. Ez még jellemzőbbé teszi a metszésfelületek között megállapított különbségeket, mivel a jáspis esetében az ásvány természetéből következően a legömbölyített formák alkalmazása jellemzőbb, mint a keményebb karneolnál (Xanten II, 39). Az "Officina dei Dioscuri"-val foglalkozva Sena Chiesa is megállapítja, hogy ebben a műhelyben több mester is dolgozhatott, és ez a magyarázata a színvonalbeli, ill. a stílusbeli eltéréseknek. Megkülönböztet egy kicsit igényesebb ("disegno piú incisivo, con una maggiore organicità délia figura"), és egy elnagyoltabb ("figurazioni dai contorni spezzati ed incerti, e modellate con grande sommarietà") csoportot (Aquileia 61). A műhely tevékenységét Claudius korára helyezi (Aquileia 62). Tekintve a két csoport között megfigyelhető jelentős stilisztikai, valamint a felhasznált kövek anyaga és formája közti különbségeket, indokoltnak tartjuk határozottabb szétválasztásukat. Mivel a lapos jáspis-gemmák kicsit később terjedtek el széles körben, a héroszt ábrázoló kő készítését inkább a II. századra helyeznénk. Ha bizonyos hasonlóságok alapján mindkettőt az "Officina dei Dioscuri"-hoz kívánjuk kapcsolni, akkor a különbségek magyarázatát az eltelt évtizedekben és a közben bekövetkezett mesterváltozásban kereshetjük. A két csoport közötti kapcsolat mellett szólhat a tematikai hasonlóság: az álló istenalakok, de különösen a Dioskourosok kedvelése. 137