Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Gesztelyi Tamás: A győri Xántus János Múzeum gemmagyűjteménye

ARRABONA 39. 2001. TANULMÁNYOK GESZTELYI TAMÁS: A győri Xántus János Múzeum gemmagyűjteménye' A mai Győr Káptalan domb vagy Püspökvár nevű területén, a Duna és a Rába összefolyásánál a Kr.u. I. sz. közepén egy római auxiliaris tábor jött létre, melyet a II. sz. elején megnövelve kőerőddé építettek át. Ettől keletre, a mai városközpont helyén fokozatosan kialakult a polgári település, a canabae. Az így megszülető Arrabona mint fontos folyami átkelőhely több útvonal találkozási pontjává vált: a Dunával párhuzamosan haladó limes-útba itt csatlakozott bele a nyugat-pannoniai Savariából és a délkelet-pannoniai Sopianaeből érkező út. A település stratégiai jelentősége a római uralom végéig fennmaradt. Határában, a kivezető utak mentén temetők jöttek létre. A későbbiek folyamán ezek váltak a legtöbb római kori emlék - sírtáblák, sírépítmények, sírmellékletek - lelőhelyeivé. A temetők anyagának szakszerű publikálása a hetvenes évek óta T. Szőnyi Eszter fáradhatatlan munkájának köszönhető. Megtörtént a feliratok és a faragott kőemlékek korszerű kiadása is. Most az előbbieknél egy lényegesen szerényebb emlék-csoportot, a győri múzeumban őrzött gemmákat kívánjuk közzétenni. A gemmagyűjtemény alapvetően a XIX. század közepétől, a Rómer Flóris kezdeményezte régiséggyűjtéstől a gyűjteménynekl949-ben történt állami tulajdonba vételéig alakult ki. Gyarapodásáról, darabjainak eredetéről a győri Szent-Benedek-Rend Főgymnásiumának Ertesítvénye (1881-től Értesítője) rendszeres, évenkénti beszámolót adott. A tárgyakról sajnos csak ritkán olvashatunk részletes leírást, ábrázolásuk pedig egyáltalán nem fordul elő. így azonosításuk az esetek többségében reménytelen, annál is inkább, mert a II. világháború és az államosítás viszontagságai közepette a tárgyak és leletek tetemes része eltűnt, vagy összekeveredett. A beszámolók azonban így is képet nyújtanak arról, hogy milyen tárgyak és honnan kerültek a gyűjteménybe, és ezekkel a ma még meglévő tárgyak egy része azonosítható is. Ha a vétel, ajándékozás és ásatás során megszerzett gyűrűket összesítjük, a következő adatokat kapjuk: 6 arany, 8 ezüst, 15 bronz, 3 réz, 2 vas, 9 borostyán, 1 kalcedon, 9 anyagmegjelölés nélküli. Öt esetben van megemlítve, hogy kő is volt a gyűrűben, gemmáról külön pedig négyszer történik említés. A leírásokból megállapítható, hogy a legtöbb római kori tárgy a Győr területén lévő arrabonai temetőkből származott, melyekről Méry Etel már 1876-ban készített egy áttekintést (MÉRY 1876). Ezeknek megfelelően 135