Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - László Csaba: A győri Püspökvár építéstörténetének vázlata

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. László Csaba: A GYŐRI PÜSPÖKVÁR ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA Magyarország mai nyugati határához közel, a Bakony hegység előtt elterülő sík vidéken, a Kisalföld természetes központja Győr városa. A Mosoni-Dunába ömlő mellékfolyók torkolatánál kialakult átkelőhely évszázadok óta fontos utak találkozópontja. A Duna jobb partján Budára tartó út a mosoni kapu után itt lépi át a Rábát, majd a Sopron, Veszprém felől érkező utakkal egyesülve a part menti dűnéken halad tovább Komárom felé. Nem véletlen tehát, hogy a mocsaras területből kiemelkedő hátság vizek fölé magasodó lankáira már az őskortól kezdve települtek. A Duna-Rába összefolyásánál lévő - ma Káptalandombnak nevezett - természetes dombon építették ki a rómaiak az 1. században első katonai táborukat. A polgárváros, a canabae ettől délre és keletre, jobbára a mai belváros területén feküdt. A késő császárkori, kőfallal kerített második római tábor helyén alakult ki az államalapításkori püspöki és ispánsági székhely. Utóbbi korszakból rendkívül kevés adattal rendelkezünk, noha történeti adatok jelzik a település fontosságát: Koppány testének negyedét a győri vár kapujára szegezték, itt alapította Szent István a pécsi püspökséget etc. Az eddig végzett ásatások alapján sem ismerjük azonban az ispánsági vár méretét, formáját, szerkezeti rendszerét, az ispán és a püspök korai rezidenciáját, a püspöki székesegyházat. Ennek egyrészt magyarázata a feltárási lehetőségek hiánya, másrészt a területen végzett középkori és koraújkori erődítési munkák hatalmas mértéke. Hasonlóképpen keveset tudunk a vár alatti suburbiumról, a káptalani városról, a történeti forrásokból ismert templomok, kolostorok régészetileg igazolható helyéről. A várat - a helytörténeti irodalomban elterjedt vélekedés szerint -a 15. század derekáig felépített bástyás, tornyos várfal kerítette, míg a várost, a "civitas |auriensis"-t a 13. századtól - régészetileg meghatározott - palánk védte. Rövid tanulmányunk célja, hogy a Püspökvár történetének megismeréséhez hozzájáruljon. Az 1980 óta az épületben és környezetében végzett felújítások, szondázó kutatások során megfigyeltek alapján megkísérlünk - az új kutatási eredmények birtokában az eddigiektől természetszerűen eltérő - építéstörténetet felvázolni. Nem hallgathatjuk el, 97