Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Tomka Péter: Régészeti kommentár a Lébény-Kaszásdomb 10–11. századi temető 44. sírjának trepanált koponyájához

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. Tomka Péter: RÉGÉSZETI KOMMENTÁR A LÉBÉNY-KASZÁS 10-11. SZÁZADI TEMETŐ 44. SÍRJÁNAK TREPANÁLT KOPONYALELETÉHEZ A lelőhely Lébény községtől ÉNy-ra a közelmúltban két, egymástól alig elkülönülő domb hívta fel magára a figyelmet: a nagyobb Bille-domb és a kisebb Kaszás-domb (ez utóbbi nevét a rajta épült tanya egykori tulajdonosáról kapta)(l.ábra). A régi időszakos vízfolyások maradványaival tagolt térség képét az Ml Autópálya építkezései jelentősen megváltoztatták: a Kaszás-domb ÉK-i részén áthalad az autópálya nyomvonala, maradéka és a Bille-domb nagy része anyagnyerőként funkcionált. Régészeti feltárásukra 1991-1992-ben (Kaszás) illetve 1993-1994-ben (Bille) került sor (rövid jellemzésük: Takács 1996). A10-11. századi temető a Kaszás-domb egykori gerincén helyezkedett el. Az ásatás idején ez a terület már az ÉNy-i lejtő részét képezte, kiderült azonban, hogy a DNy-ÉK irányú homok talajú dombot az intenzív mezőgazdasági művelés, az uralkodó északnyugati szelek és az erózió az elmúlt ezer év alatt némileg átalakították: hosszú ÉNy-i lejtője meredekebbé vált, a humuszréteg az alján dúsult fel, míg szélellenes oldala szélesebben, enyhébb lejtővé lapult. A dombon több régészeti korszak emléke került elő, a 10-11. századi temetőt közvetlenül későavar kori település előzte meg, a sírok egy részét ennek objektumai és árkai fölé ásták. 98 sírt tártunk fel az itt tárgyalandó korszakból (az ásatást Németh Gabriella, Szőnyi Eszter, Takács Miklós és Tomka Péter vezették, a temető feltárásának gondját e sorok írója vállalta magára). A sírok zöme (93 megfigyelt temetkezés) egy tömbben, a domb gerincét követő elnyújtott oválist képezve helyezkedett el, a domb DNy-i részén. Ettől KÉK-re jelentős távolságra (több mint 60 méter!) kezdődött az 1 - 5. sz. sírok igen laza csoportja, egymástól is 15 - 20 m-re. A temetőhöz való kapcsolódásukat egyrészt tájolásuk, sekély mélységük és a csontvázak helyzete valószínűsíti (nyújtott, a dombon talált néhány római kori sír mélyebb, az őskoriak zsugorítottak), másrészt épp a legtávolabbi és eltérően tájolt 2. sír leletei igazolják (gyöngysor, vaskés). A temető tömbjétől "elszakadt", tulajdonképpen magányos temetkezéseket más, 63