Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Arcképek - Grábics Frigyes: Szávay Gyula (1861–1935)

ARCKÉPEK ARRABONA 38. 2000. cia." Becsvágya, hogy sokat tehessen Győr városáért. Nem gazdag ember. "Adományokkal és kölcsönökkel sajnos nem lehettem t. polgártársaim­nak, és munkát sem adhattam nekik (Ez oldalvágás Hubertnek!-T. L.) de véleményemet, állásfoglalásaimat mindig emelt fővel vállalhattam." Megvannak az egyes városrészeknek a külön-külön érdekei, ezekkel a jövőben fokozottan törődni kell. A beszéd végső kicsengése megint a liberális jelleg erősítése és a nemzeti függetlenség elérése: "Ezen az alapon mindig hazafiúi és becsületbeli kötelességemet fogja képezni, hogy ahol egy tapodtatnyi tér kínálkozik, ott édes hazánk függetlenségi érdekeinek szolgálatába álljak, s egész politikai működésemet a megalkuvást és meghamisítást nem tűrő szabadelvűség fogja átlengeni, az a szellem, mely nemzetünk 1848-az törvényalkotásainak lelkét képezte, mely Kossuth Lajos és minden nemzeti nagyunk szívét megdobogatta." (GyH 1901. szept. 29. melléklet). És váratlanul a városban, ahol 1865 óta mindig kormánypárti jelölt győzött, 10 szótöbbséggel az ellenzéki Hubert Károly nyerte el a mandátu­mot. Szávayék első döbbenetükben óvni akartak, aztán belenyugodtak, a klérust téve felelőssé kudarcukért. Szávay válasza még: "A Győri Hírlap szerkesztését végleg átadom Rumy Sándornak, a városi közélet megbízó leveleit leteszem, töltsék ki új nevekre. Szelídebb sphérák körébe kíván­kozom, első lépés gyanánt a közélet teréről visszavonulok." (GyH 1901. szept. 29. - okt. 6.) Szávay gyanús pátosszal adta elő csalódását; céltudatos életvitelét ismerve a kudarc lehetőségét is végiggondolta. Alig egy év múlva a győrinél rangosabb debreceni kereskedelmi és iparkamara titkára lett, hamarosan ott is lapszerkesztő és a Csokonai Kör titkára. Csakhogy közben az irodalom nagyot fejlődött. Ez már a Nyugat évtizede. Szávay költészete, irodalmi szerepvállalása elavul, de ez őt nem zavarja. 1908-ban Győrött a Kisfaludy Irodalmi Kör megalakulásánál mint a fővárosi iro­dalmi körök képviselője reprezentál - Beöthy Zsolt társaságában. (Bászel - Kemény 1933,7.) És még van lépcső fölfelé: 1920-ban a Petőfi Társaság főtitkára, és ­valódi neki való feladat - a Petőfi-centenárium szervezője. Mellesleg a budapesti kereskedelmi és iparkamara főtitkára. Az életút egészében a győri másfél évtized szinte csak pályakezdés, és mégis maradandóan iratkozott be a város életébe. Szávay tevékenysége, egész lénye és különös habitusa egy újfajta közéletiség jelentkezése volt: az, amit ma menedzsernek mondunk. Egy átalakuló világ új embere, és mint ilyen, érdemes figyelmünkre. Szávay Gyula 1935. május 1-én hunyt el Budapesten. 336

Next

/
Thumbnails
Contents