Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)
Arcképek - Horváth József: Gladich Pál (1855–1922)
ARCKÉPEK ARRABONA 38. 2000. győri püspökhöz címzett, fentebb már említett, 1909. ápr. 4-én Magyarkimlén keltezett levele, melyet érdemes ezért hosszabban is idéznem: "Áthatva a 'Kath. Sajtóákczió' széles körben való és mélyreható hivatásától, a nyomda szakma iránt már régóta előszeretettel levén, szakismereteimet Győrött mint az egyházmegyei nyomda alapító-igazgatója bövitve és kifejtve komoly és érett megfontolás és tanácskozás után elhatároztam, hogy itt Magyarkimlén egyelőre egy kisebbszerü nyomdát berendezek és már tényleg a berendezést foganatosítom oly czélbol, hogy az általam betanított fiuk, legénykék segítségével olcsó áron, sőt ingyen is kat. szellemű korszerű, népszerű röpiratokat, folyóiratokat kiadhassak. Foglalkozom a többi között egy füzetes vállalattal, ' Népiskolai Könyvtár ' czimén, melynek szerkesztője, Kárpáti Endre, az 'Őrangyal' érdemes szerkesztője leend; továbbá kivált falusi és cselédlányok számára egy nagyon olcsó havi folyóirattal, ' Hajadonok Lapja ' czimén, melynek szerkesztője Denk Rezső ur, ki egyébként mindenben hű ügy társam; ezenkívül ugyancsak Denk ur olcsó apologetikus füzetek kiadását tervezi. Miután a sajtótörvény szigorú, nehogy ezen törvény §.aival ütközésbe jöjjek, kénytelen vagyok ' Iparigazolványt ' váltani, nem haszonlesésből, mint azt mindenki tudja és nem is iparszerü üzemből, hanem hogy esetleges támadások ellen védve legyek. Mindezen fáradságot és gondot pusztán a jó ügy iránti szeretetből veszem magamra, amennyiben későben az egész nyomdát vagy annak jó részéi Győrbe az apáczák felügyelete alatt dolgozó árvalányok számára, kiket erre betanítunk, akarjuk hozni és elhelyezni és esetleg a Kat. nővédő egyesületre bejegyeztetni." A levél utolsó részében szól még azon // mellékszándék"-áról, hogy az egyháznak saját, keresztényszocialista felfogású nyomdai munkásokat képezzen; kéri továbbá püspökét, kegyeskedjék hozzájárulását adni nyomdaalapítási szándékához és jelöljön ki az itt megjelenő nyomtatványok számára egy állandó egyházmegyei cenzort, kit ő könnyen elérhet talán erre Barilits úr alkalmas személy lenne. A levél hátoldalán lévő feljegyzésből tudjuk, hogy püspöke "csak helyeslőleg" vehette tudomásul Gladich kezdeményezését és főpásztori áldását küldte "a jó ügyre és buzgó munkásaira"; a "megjelenő iratkák censorául" pedig Barilich Lőrincetbízza meg, kit alkalmanként - a püspöki engedélyre való hivatkozással - Gladich Pálnak kell felkérnie. így a magyarkimlei nyomda alapításának éve egyértelműen 1909-re tehető. Hogy ténylegesen mettől meddig működött, annak megállapításában egyrészt a szakirodalom, másrészt a nyomda évszámmal ellátott kiadványai lehetnek a kutató segítségére. Az előbbivel kapcsolatosan elmondhatjuk: a hazai nyomdák évenkénti összeírásában a magyarkimlei először 1910-ben szerepel, "Jó iratok terjesztési váll. (Tul. Gladitsch Pál)" 313
