Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Arcképek - Horváth József: Gladich Pál (1855–1922)

ARCKÉPEK ARRABONA 38. 2000. veit lapot Kárpáti Endre győri tanítóképezdei tanár személyében hivatásos szerkesztő vette át, aki több mint negyedszázadon át, egészen az újság megszűnéséig viselte e tisztséget, az utolsó években aktívan bevonva a szerkesztői feladatokba fiát, ifjú Kárpáti Endrét is. Az "Őrangyal" utolsó ismert száma 1917. június 15-én jelent meg, teljessé téve annak 32. évfolyamát. Ebben a szerkesztő reményét fejezi ki, hogy sikerül leküzdeni a háború okozta gazdasági nehézségeket és megindítani 1917. szeptemberében a 33. évfolyamot - ez valószínűleg nem sikerült. De Gladich Pál teljesítménye így is minden tiszteletet megérdemel, hiszen a 32 évfolyam kiadásának anyagi terheit ő vállalta magára! Neki köszönhető, hogy az újság végig olcsó maradt: előfizetési díja az induláskor 80 krajcár volt, mely idővel évi két koronára emelkedett, csak az utolsó évfolyamok kerültek három koronába - azaz végig "elérhető" maradt a szegényebbek gyermekei számára is. A főként rövidebb nevelő és szórakoztató írásokból, versekből, novellákból álló, ritkábban ismeretterjesztő cikkeket is közlő, képeket és rejtvényt folyamatosan tartalmazó újság részben állandó munkatársakkal dolgozott. A leggyakrabban maga a szerkesztő, Kárpáti Endre írt a lapba; őt Turkovics Mária egri apáca követi a sorban; de a rendszeres szerzők sorában ott van maga Gladich Pál is, akinek főként rövidebb elbeszélései és vallásos tárgyú cikkei jelentek meg itt. A vállalkozás rangját érzékeltetendő megemlítem, hogy számos verse jelent itt meg Harsányi Lajosnak, aki a 20. század egyik legjelentősebb katolikus költője lett (ÚMIL II. köt. 767-768. o.); írt az újságba a fiatal Rákosi Jenő (ÚMIL III. köt. 1692. o.); és megjelent itt - győri tanítóskodása idején (HEGEDŰS 1965) - néhány írása Gárdonyi Gézának is! Egy időszaki kiadvány történetének megírásánál talán a legnehezebb feladat annak vizsgálata, hogy kik olvasták azt, kikhez - milyen távolságokba, irányokba, rétegekhez stb. - jutott el a lap. Az "Őrangyal" esetében erről is meglehetősen jó képet nyerhetünk - köszönhetően Gladich Pál azon "ötletének", hogy az újságban megjelent rejtvényekre helyes megfejtést beküldő gyerekek névsorát a következő számok egyikében jutalomból közzétette, lakóhelyük feltüntetésével! Bár néhány év elteltével terjedelmi okokból, a helyes megfejtők óriási száma miatt ezen "jutalomról" lemondani kényszerült, a meglévő névsorok elemzése is fantasztikus lehetőség a kutatás számára. E forrásból tudjuk, hogy az újság gyorsan eljutott a távolabbi megyékbe is: a második hónapban már tucatnyi megyéből érkeztek Magyarkimlére a helyes megfejtések. A harmadik évfolyam (1888) 16 "eredménylistáján" pedig már összesen 1110 név szerepel, akik együttesen 990 jó megfejtést küldtek be -118 különböző település309