Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Tóth László: Millenniumi ünnepségek Győrött és a vármegyében

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. 2 Vörös Károly végezte el legátfogóbban a dualizmus közhangulatának változásait: Hétköznapok a polgári Magyarországon (1997); Aművelődés (Katus László 1979.1395-1475.); Gazdaság és társadalom a dualizmus korában. Győr, Várostörténeti tanulmányok, 1971. 3 Jókai erősen kormánypárti oldalról erősítette a közszellemet és megjelölte a teendőket: "Az országnak egészben, a nemzetnek tömegében gyarapodni a feladata." Egy másik vezércikk lelkesedés nélkülinek nevezte a millennium körüli hangulatot: "Már két hónap telt el és sehol semmi emelkedettség, sőt csüggedés borítja sötét szárnyait a nemzet fölé... " (Tarr László 1979. Előszó helyett, 6-9.) 4 Treuga Dei, azaz Isten békéje: Apponyi Albert ajánlata először a Nemzeti Újság 1895-ös karácsonyi számában jelent meg; 5 Szekfű Gyula a századforduló vezető generációját "tragikus nemzedéknek" nevezte, mivel uralmuk idején Magyarország "lejtős útra került", amely később nemzeti katasztrófába torkollott. (Szekfű 1989. 265-27.) 6 Az Osztrák-Magyar Monarchiát a jeles osztrák író, Robert Musil Kákániának, a történész Heinrich Benedikt az "ellentétek birodalmának" nevezte. 7 A birtokszerkezet megoszlása 1895-ben: 10 ezer hold feletti latifundiumok 13 %; ezer és tízezer hold közötti nagybirtok 7,2 %; a 200 és ezer hold közötti középbirtok 8,6 %; az egyházi és társulati birtok 5,7 %; kincstári birtok 5,8 % és a 200 hold alatti kisbirtok 42,4 %; (Katus László 1979,1071.) 8 Jókai lendületes, szónokias gondolatai kifejezték a kor általános hangulatát, önbizalomra, magabiztosságra és vállalkozási szellemre ösztönöztek. (Tarr László 1979. 6.) 9 A világhírű magyar műszaki felfedezések: Bánky Donát porlasztója; Bláthy-Déry-Zipernovszky transzformátora; Kerkápoly Antal kettős regeneratív kemence a kohászatban; Pech Antal gépi fúró a bányászatban (Katus László 1979,1436-1437.) 10 Glatz Ferenc megállapítása, melyet Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik c. művének (1989.) előszavában írta a XXVII. lapon. 11 A magyar arisztokraták létszáma: 3 hercegi, 91 grófi és 113 bárói nemzetség létezett a 19. század végén, összlétszámuk családtagjaikkal együtt megközelítette az ötszáz főt. (Hanák Péter 1986, 261-262.) 12 Szekfű Gyula szerint az 1880-as években a bene possessionati (középnemesség) gazdasági, vagyoni alapjait végképpen elveszítette. A "nagymultú, érdemdús" osztály tudatában nagyon sok volt az illúzió, a hatalom utáni vágy, nosztalgia a régi szép idők iránt és főként hiányzott belőlük a vállalkozási kézség és a virtualités, amely kiragadná őket "lecsiiszott helyzetükből" (Szekfű Gyula 1989.316-320.) 13 Szerény véleményünk szerint Szekfű Gyula igazságtalan volt a dualizmuskori liberalizmus negatív megítélésében, ugyanis a liberális szellem (és politika) biztosította az alapvető emberi jogokat, a személyes szabadságot, a vándorlás jogát, a tulajdonvédelmet, a szólásés vállalkozás szabadságát stb. 14 Szakái Gyula kitűnő tanulmányában szemléletes példát hozott a győri ipari vállalkozók idegen nemzetiségére: Kohn Adolf morva, Léderer Ágoston osztrák-német, Gráb Miksa cseh származású volt. (Szakái Gyula 1993.) 15 A teljes magyarországi lakosság mindössze 5-6 %-át tette ki a magyar izraelita közösség: banki pozíciókat 43 %-uk birtokolt, a kereskedelem 53 %-át bonyolították, az ügyvédi állások 43 %-át, az orvosi munkahelyek 49 %-át ők töltöttékbe. A sajtóban és a szórakoztató iparban még nagyobb volt a zsidóság jelenléte. (Takács Péter 1993.) 16 John Lukács szerint a 19. századi liberalizmus általános válságának mélyebb történeti vizsgálata ez idáig még hiányos. Lukács véleménye alapján a történészek és a politológusok szinte csak a gazdasági és társadalmi síkon vizsgálják a liberális eszme hanyatlását. Szász Zoltán "konzervatív liberalizmusnak" minősítette a szabadelvűség dekadens állapotát. 283