Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Almási Tibor: V. László esküje a Hunyadi háznak. (Gyárfás Jenős és a Millennium)

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. ismert Gyárfás művek sorában a Pax volt az első, amelynek alapeszméje az akkori Magyarország aktuális realitásaiból táplálkozott. Végletes sajtóvisszhangja miatt a festmény vásárló nélkül maradt és Gyárfás szavaival élve visszakerül Sepsiszentgyörgyre "atelierstücknek". A tavaszi tárlat nem csupán Gyárfás Jenő számára volt lecke, tapasztalat arról, hogy itthon milyen alapokról kiindulva értékelik a művészeti alkotásokat, hanem a józanabbul látó kritikusok számára is. Egyesekben már megfogalmazódott a jogos kérdés: "...ki fogja fölfesteni azt az egymillió forintot, melyet az ország és a megyék történeti festményekre költeni határoztak ? Nem lett volna jobb az összeget tanításra fordítani ?" (Keszler 1895.116.) A kérdés annál is indokoltabb volt, mert az ország nagy történelmi esemény, a millenniumi ünnepség küszöbén állt. Az ezeréves államiság méltó megünneplésére a hatalmas méretű munkálatok már jóval 1896 előtt megkezdődtek. Budapesten és a vármegyei központokban még a 90-es éveket megelőzően elkészültek a grandiózus tervek. A pompázatos millenniumi ünnepségek színesebbé tételére, az ezredév történelmének képszerűbb megelevenítésére és nem utolsósorban az ünnepély látványosságának fokozására a kormány a képzőművészeket is bevonta a nagy eseménybe. A kezdeményezés az országos ünnepségen való részvételről maguktól a művészektől származott. "A millenniumi kiállításon a magyar képzőművészetek minél teljesebb bemutatása érdekében tanácskozott a magyar képzőművészek egyesülete s elhatározta, hogy a kormányhoz a képzőművészeti kiállítás támogatása érdekében emlékiratot intéznek. Ebben a művészek arra kérik a kormányt, hogy hívjon össze tanácskozást, melyen megbeszélnék, minő úton-módon lehetne a millenniumi kiállítás sikerét a képzőművészeti kiállítás sikerével biztosítani. A memorandum ezeket a módozatokat ajánlja: 1. Pályázat kiírása történelmi képekre. 2. Gondoskodás arról, hogy a kiállításon a kiváló műveket megvásárolják. 3. Fölszólítás a törvényhatóságokhoz, hogy a területükön lefolyt történelmi eseményeket örökíttesség meg. 4. Szólítsák fel a főurakat és főpapokat, hogy családjaik történetéből egyes jelenetek illusztrálására képeket rendeljenek meg. 5. Tisztán művészi értékű szobrokat külön rendeljenek meg...""(VÚ 1894.452.) A Székely Nemzetben megjelent napi hír minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a központi kormány - a vármegyékben jelen lévő képviselők révén - már 1894 előtt lépéseket tett abba az irányba, hogy a festőművészeket, szobrászokat, építészeket maga mellé állítsa. "ASzékely Nemzeti Múzeum igazgató választmánya folyó hó november 16-án Malik 223