Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Csécs Teréz: Szent Istvánról és az államalapításról a Tudományos Gyűjteményben

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. te"(62.p.), de "az egy Saroltán 's legfellyebb udvari papján kívül több görög hitű Magy[ar] Országba nem jött". A második feleség, "a' lengyel Adelheid a' nyugoti Egyház' rendtartásait vitte magával a' Geiza' oldala mellé Magyar országba. Sz. István király ennek az Adelheid fejedelemnőnek idejében kereszteltetett meg!" (66-67.p.) Utána eltöpreng különböző írók alapján azon, István 969-ben vagy 979-ben született-e, és arra a következtetésre jut, hogy "Sarolta elszülvén sz. Istvánt 969-ben, hamar a' magyar nemzetnek szomorúságára meghalt, 's Adelheid lépett helyébe." (68.p.) Majd következik a keresztelés előtti Vajk (Vaic) név problémája és a keresztelés ideje valamint a magyarországi kereszténység történetének rövid összefoglalása, amelynek a végén arra következtet: "Hunnoaváriában (az az: azon tartományokban, mellyeket az Arpádiánus magyarok vissza foglaltak) szinte az Apostolok idejétől fogva a keresztyén hit terjedett, - ingadozott, - a' Honn, Vár, és Gár-magyarok hitetlensége miatt pedig lappangott; a belországi püspökségek elenyésztek..."(75

.p.). Szakáts József szerint "Geisa Europa békéje mellett István fijának megkereszteltetésével kezeskedett!!!"(70.p.). Az időponttal kapcsolatban széles forrásismeretről tesz tanúságot, és ezek alapján úgy vélekedik, "első apostoli királyunk keresztségi éve a' CMLXXII esztendő: de ugyan az a' Keresztyén hitnek is a' magyarok között l[eg]biztosabb kezdete, mert ebben az évben halt meg a' szüntelen háborúságot lehellett Toxus, magy[ar] és erdély ország Geiza fejedelemé lett, uralkodásra termett nője Adelheid előterjesztéseket tenni, 's a' nyúgotonn bujdosó hazafi keresztyéneket 's kedvekért a' Római szertartású papságot ajánlani meg nem szűnt.. ."(77.p.) Szt. Adalbert püspök látogatásáról pedig úgy véli, ő bérmálta meg Istvánt. 16.) 1841.111.115-131. Z: Ungarns Schicksal und Thatkraft vor dem Verein mit Böhmen, Oesterreich und Steiermark. Von Julius Schneller. Zeitraum von 1-bis 1526. Stuttgart, 1841. Hallberger'sche Verlagshandlung, [könyvismertetés] A recenzens - vagy inkább az ismertető, mert kritikai kitételeket nem az ismertetett munkával, mint inkább a hazai történetírás helyzetével kapcsolatban tartalmaz a cikk - javasolta a korrekt, jól olvasható munka magyarra fordítását, addig is igyekszik a válogatással "kellemes és tanúságos olvasmányt" nyújtani. A hun birodalom, a népvándorlás rövid ismertetése után egy sajátságos, sem a TGy-re, sem a magyarországi történeti munkákban olvasható leírásokra nem hasonlító Szent Istvánképet rajzol fel az idézett munka. "Azon népek... szerencséseknek tarthat205