Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: Szent István barokk képkultusza Győrött

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. 28 Schaller István: Szent István felajánlja koronáját Máriának. Olaj, vászon, 172x124,5 cm. Ltsz.: K.55.162.1. A Nemzeti Galéria katalógusában Buzási Enikő vetette fel Schaller szerzőségének lehetőségét (MNG 183. tétel). A kép származásáról nincs adat. Feltételezésünket azonban alátámasztja, hogy az orsolyitáktól bizonyítha tóa n kerü 11 Scha Iler-kép a Xántus János Múzeumba. Az 1761-es dátumról a leltárkönyv tudósít. 29 Szent István tisztelete korábban sem hiányzott a székesegyház dekorációs rendszeréből. Oltáráról 1453-ban hallunk először (Bedy 1936, 87). A XVII. század utolsó évtizedeiben Ferenczfy János kanonok hagyatékából 8 kép készült a székesegyház pilléreire, amelyek Máriát és a magyar szenteket ábrázolták, ez utóbbiak között Szent Istvánt is (Szabady 1941, 10). Az 1708-ban felállított első Mária-kegyoltáron szintén ott volt Szent István alakja (Serfőző 1999, 90). 30 Szilárdfy 1984, 34. képmagyarázat valamint Szilárdfy Zoltán: Franz Karl Palkó egy oltárkép-vázlata az Országos Széchényi Könyvtárban. In: MÉ 1990. (XXXIX.) 3-4. sz. 215-217. 31 Hasonló jellegű a pannonhalmi apátság ebédlőjének mennyezetképe, ahol szintén nem annyira a koronafelajánlást láthatjuk, mint inkább Szent István apoteózisát: a koronázási jelvények itt is inkább a szent király attribútumai. 32 A hagyományos, Máriának való koronafelajánlástól eltérő megoldások szerfelett ritkák. Az eddig ismertetett két példán a Patrona Hungáriáé szerepét a Szentháromság vette át (Szilárdfy 1999, 72). 33 Az 1001-es évszám demonstratív felmutatása egyfajta vitaként is felfogható a támpillér 1033-as dátumával szemben. 34 Inchoffer 1644, Tom. I. Volum. III. 297. 35 Abakonybéli bencés apátsági templom főoltárképén (1759) Szent István és Gizella Szent Mór oltalmába ajánlják a kolostort; a vörösberényi plébániatemplom falképein (1777-79) Szent István a veszprémvölgyi apácakolostor alapítójaként látható (Galavics 1971, 24. jegyzet.). A nagybörzsönyi plébániatemplom 1720 körüli oltárképén Szent István a neki szentelt templomot ajánlja fel Mária által a Szentháromságnak (Szilárdfy 1999, 72.). Az egyházszervezés illetve püspökségalapítás általánosító-szimbolikus megjelenítésére két példa ismert: Cimbal 1769-es freskója a székesfehérvári plébániatemplomban és a V. Fischer rajza nyomán 1774 előtt készült metszet (Galavics 1971, 20. illetve 13-14.). 36 A szobrokat Simor püspök távolíttatta el 1863-ban a főoltárról, ahonnan Osli búcsújáró templomának homlokzati fülkéibe kerültek: Csatkai 1953,491. Datálásukhoz: Jávor Anna: Leicher, Tabota és Cimbal Martonvásáron. In: MÉ 1990. (XXXIX.) 3-4. sz., 207. 37 A falképet 1922-ben Makó Jenő festette át (Boros, 45). 38 A Hartvik-legendában még csak egy fehér ruhába öltözött ifjú szerepel, aki Bonfini történeti művében válik angyallá: a programadók számára alkalmasint ez utóbbi szolgált forrásul. A Szent Jobb történetére s a forrásokra lásd Fraknói Vilmos: A Szent Jobb. Századok 1901 (XXXV). Irodalom: ASCHENBRENNER-SCHWEIGHOFER 1965 W. Aschenbrenner-G. Schweighofer: Paul Tróger. Salzburg. 1965. BÁLINT 1977 Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. I-II. Budapest 1977. BÁRDOS 1980 Bárdos Kornél: Győr zenéje a 17-18. században. Budapest 1980. 186