Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: Szent István barokk képkultusza Győrött

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. évszázadban. Az előbbi esetben a korszak legégetőbb problémaira katolikus oldalról adott választ jelenítette meg Szent István, míg az utóbbiakban szúk hatósugarú lokális hagyományok reprezentánsává vált. Jegyzetek: 1 Véleményünk szerint az a gyakran idézett 1627-es adat, amely szerint a vá ros la kossá gá na k "már csak ötödrésze nem katolikus" (Villányi 1882, 67), erősen túlzó. Galavics 1973,100. oldalon az adatot félreértve megfordítja az arányokat s úgy véli: a város négyötöde volt protestáns. 2 A nemzeti identitástudat és Szent István kultuszának összefüggéseire: Jónás 1989,17-18. 3 Péchy Ferenc személyéről semmi közelebbit nem tudunk. Győr vármegye nemesi közgyűléseinek regesztái 1611-ben említenek egy Péczy Ferencet a Győr mezővárosban lakó nemesek között (Gecsényi 1990,295. old. 795. pont). 4 A Regnum Marianum gondolatkör kialakulásához: Németh 1941, 223-292; Galavics 1971, 15; Szilárdfy 1984, 30. képleírás. 5 A Mária, mint védelmező pajzs képzete a korabeli irodalomban is megtalálható. A Szőlősy Benedek SJ szerkesztette Cantus Catholici (1651) Szent István király, Istennek szolgája kezdetű versében eként: "Christusnak Annyát, áldott szűz M ARI At, Alázatossan mint édes Aszszonyát, Tiszteié, és rá bizá önnön magát, És az Országát. Innen hivattatik Pátrónájának, Magyar Országnak oltalmazójának, Ellenség ellen baj-vivó paisnak, És biztatójának" Az énekeskönyv szerkesztője egyébként 1636-ban a győri jezsuiták iskolájában a grammatisták osztályát vezette (RMKT 7, 646). Az ének vonatkozó részét idézi Szekfű 1938, 36; teljes egészében közli RMKT 7,211. tétel. 6 Mária és Szent István viszonya hasonló módon jelenik meg Pázmány Péter Igazságra vezérlő Kalauzának 1623-as címlapján is: Galavics Géza: Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és képzőművészet. Budapest 1986,75. 7 A magyar nemzet története. Szerk.: Szilágyi Sándor. VII. köt. 459. 8 Mohi 1935, 190. oldal szerint a dombormű a XV század második feléből való. Szilárdfy 1999,71 szerint viszont 1598 után készült. 9 Az 1033-as dátumot a XVII. századi egyháztörténetírók nem ismerik, a következő századbeliek pedig a dombormű nyomán emlékeznek meg róla. 10 Szilárdfy 1981, 115. Az előzéklap képét közli: Winkler Gábor-Kurcsis László: Győr 15391939.50. 11 Straub 1987, LXXIX. és LXXXI. tábla. Az előbbi példa Pázmány Kalauzának 1623-as címlapmetszete nyomán készült. 12 A koronafelajánlás ábrázolásának jelentésrétegeihez lásd még: Kostyál 1992, 200. 183