Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: Szent István barokk képkultusza Győrött

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. A Zichy-korabeli, a székesegyház alapítására utaló ábrázolások határozott historizáló tendenciái kapcsán - miként az Apátúrház freskói esetében is - a történeti hitelesség iránti mindinkább erősödő igényre hivatkozhatunk. Ám azt is láthattuk, hogy ez az igény az egyes művekben eltérő fokon realizálódott. A fa domborművön csupán a templomépület rekonstruált voltában jelentkezett, amely a székesegyház alapítására utaló szimbólumként integrálódott a hagyományos koronafelajánlási jelenetbe, érintetlenül hagyva annak csodás jellegét. Ezzel szemben Maulbertsch a szentély oldalfalának freskóját már a megrendelői szándéknak jobban megfelelő s egyben korszerűbb formában, mint reális eseményt bemutató történelmi kép festette meg. Mivel nagyjából azonos időszakban készültek és a mecénás személye is azonos, az ikonográfiái különbségek a műfaji sajátosságokkal magyarázhatók a leginkább: a későbarokk festészet gyakorlatának megfelelően a történeti jelenetek (história) a templomok oldalfalaira kerültek, a mennyezetfreskók s oltárképek pedig az allegorikus és csodás jelenetek számára biztosítottak médiumot. Az eltérések azonban ezzel még nem érnek véget, mivel alapvetően más az előbbi mű és a Maulbertsch-grisaille Szent István képe is. A faragvány a hagyományoknak megfelelő kegyes és ájtatos uralkodóként állítja a néző elé modelljét, míg a történelmi freskó István királya határozott s tetterős uralkodó, országát és egyházát szervező államférfi. E szemléletváltásban - amely a prédikációs irodalomban is megfigyelhető az 1760-as évek végétől - újólag egy világiasabb történetszemlélet hatása érhető tetten (Galavics 1971, 18-24). 11.7. A főoltár egykori szobrai A győri székesegyházat Szent István király a Nagyboldogasszony tiszteletére építette: ennek megfelelően a Zichy püspök idején emelt főoltár retábulumképe Mária mennybemenetelét ábrázolja. Két oldalról Szent István és Szent László szobra fogta eredetileg közre, amelyeket Tabota Antal faragott 1772/73-ban . A magyarság apostolaiként felállított alakok azonban az oltárképre vonatkoztatva a Patrona Hungáriáé koncepciót is megidézik: a hagyomány szerint Boldogasszony ünnepén, augusztus 15-én ajánlotta István országát Mária oltalmába (Bálint II. 172). 178