Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: Szent István barokk képkultusza Győrött

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. A Mária-képet a hazájából elűzött és Püsky János püspök hívására Győrött letelepedett Walter Lynch ír püspök hozta magával és került halála után (1663) a székesegyházba, ahol 1697. március 17-én véres könynyeket hullatott. Kiteljesedő tisztelete nyomán a képet 1708-ban egy számára újonnan készített oltárra helyezték. A fennmaradt szűkszavú tudósítás ugyan nem teszi lehetővé az oltár ikonográfiájának pontos rekonstruálását, annyi azonban bizonyos, hogy már ekkor összekapcsolódott benne a Mária-kép Szent István király alakjával (Serfőző 1999, 90). E helyett készült azután a ma is látható rokokó kegyoltár, amelynek többrétegű programjában kiemelt helyet nyertek a szent királyok, István és László. Hódoló alakjuk a kép tiszteletreméltóságát hirdeti s egyben felszólítás is a hívek felé a kegy kép imádatára. A kegyoltár ábrázolási programjában Zichy püspök egyszerre folytatta az 1708-as oltár által megalapozott helyi hagyományt és tett tanúságot Mária és a magyar szentek iránti tiszteletéről. 11.3. A paddombormű A székesegyházra utaló templomépülettel bővített koronafelajánlási jelenet két alkalommal is feltűnik a belső dekorációban, bár némileg marginális pontokon. A főhajó 1763 táján készült háromszakaszos padjain a homlokoldalakat a magyar szenteket felvonultató faragványok ékesítik, amelyek egyike az említett módon jeleníti meg Szent Istvánt (Bedy 1936, 27). A koronafelajánlás ezúttal szabad térben játszódik; a király magyar ruhát, vállain súlyos palástot visel s fél térdre ereszkedve tekint fel a felhők között megjelenő Máriára s Gyermekére, miközben párnán nyújtja a koronázási jelvényeket. A kompozíció kiindulópontja a már bemutatott, a székesegyház külső támpillérén elhelyezett bronz dombormű, amelyen István király a templomépület modelljét ajánlja fel a Szűzanyának. Apad előlapján azonban e jelenet némileg átalakult, István kezébe a korona került, a modellt pedig a sommásan érzékeltetett táj szélén megjelenő székesegyház váltotta ki. A kéttornyú, nagy ablaknyílásokkal s kapubejárattal tagolt egyszerű épület - mint majd alább részletesebben is látni fogjuk - a Szent István-i székesegyház rekonstrukciója, illetve annak a dombormű gyakorlatlan kezű mestere által leegyszerűsített változata. 174