Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: Szent István barokk képkultusza Győrött

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. ban és azon belül a katolikus egyházban egykor elfoglalt helyüket próbálták visszaszerezni. E harcban - és ezzel együtt a rendi öntudat helyreállításában - fontos szerep jutott a dicső múltra, mindenekelőtt az államalapítás korára és Szent Istvánra való hivatkozásnak. Konkrét példaként érdemes idézni az egymást követő főapátoknak a pálosok priorjával folytatott vitáját, amelynek tétje az országgyűlésen megjelenő szerzetesrendi vezetők egymás közötti rangsora volt. Karner Egyed főapát 1708-ban ekként érvelt saját elsősége mellett: "a főapátok elődjei a legfontosabb szolgálatot teljesítették hazánkban a pogány magyarok megtérítésével, a keresztény vallás elterjesztésével. Az első apát, Anasztáz-Asztrik hozta a szent koronát" (PRT

IV. 214). Az utódai által minduntalan megismételt - és a rendi identitástudat szempontjából fundamentális - gondolatsor alkotta a győri freskók eszmei alapját is, amelynek szinte illusztrációiként hatnak. Ez teszi egyben érthetővé azt is, hogy miért hiányzik a freskók programjából Szent István koronafelajánlásának jelenete. 9. Az orsolyiták oltárképe A kisebb, Győrött megtelepedett szerzetek - a bencésekkel ellentétben - szerény lehetőségeik és igényeik okán megelégedtek Szent István konvencionális ábrázolásaival. Az orsolyiták 1726-ban érkeztek a városba s rögvest megnyitották leánynevelő intézetüket. Zárdájuk épülete azonban csak 3 évvel később készült el, amelyet azután folyamatosan bővítettek. Templomuk még később, csupán 1762-ben épült fel (Bed

y 1939, 72-75), amelynek festészeti dekorációját - a mennyezetfreskókat s oltárképeket Schaller István készítette (Mészáros 1982,129-130). Alkalmasint ez utóbbiak közé tartozott az az 1761-es Patrona Hungáriáé oltárkép is, amely a Xántus János Múzeumba került s manapság kölcsönként a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható . Az oltárkép a koronafelajánlás ikonográfiájának azon típusába tartozik, amely az országfelajánlás jelenetét templombelsőbe helyezve, egyházi és világi főméltóságok aszszisztenciájával mutatja be. Mint arra Szilárdfy Zoltán rámutatott, a téma ilyetén való megfogalmazásához az előképet az az ünnepélyes szertartás szolgáltatta, amelynek keretében 1693-ban I. Lipót, mint István király utóda, a török felett aratott győzelmekért hálából megismételte szent elődje országfelajánlását Máriának (Szilárdfy 1999, 83). Schaller képén István király az oltárlépcsőn térdepel és a felhőgomolyagok közepette a templomba leereszkedő Máriára tekint, aki mellett ott ül Gyermeke is. A 170