Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: Szent István barokk képkultusza Győrött

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. Székely Zoltán: SZENT ISTVÁN BAROKK KÉPKULTUSZA GYŐRÖTT 1. Bevezetés Dolgozatunkban a Szent István ábrázolások egy térben és időben behatárolt, viszonylag szűk körét, a barokk-kori Győrben keletkezett - és ma is látható - példáit gyűjtöttük össze. Az emlékek ily módon kiválasztott csoportjának elemzése reményeink szerint nem csupán Szent István tiszteletének általános képét árnyaló eredményeket hozhat, hanem egyszersmind egy szűkebb közösség - jelen esetben Győr katolikus közösségének - szentkultuszába is bepillantást enged, feltárva aktuális és lokális sajátosságait illetve ezek változásait. Ez utóbb említett szempontok teljesebb megértése érdekében vizsgálatunk körét kiterjesztettük a megrendelői szándék elemzésére is. Témánk időhatárainak kijelölésére több szempont is kínálkozik, amelyek azonban nagyjából átfedik egymást. Művészettörténeti megközelítésben a barokk stílusjegyek Győrött való 1640 körüli megjelenése, illetve a székesegyház és néhány más szerzetesi templom későbarokk átalakítási munkálatainak befejezte, azaz az 1780-as évek határolják be a korszakot. Kultusztörténeti aspektusból tekintve a szentek tiszteletét megerősítő és egyben megújító ellenreformáció győri jelentkezése az 1600-as évek elején adhatja a kezdőpontot, míg végét a II. József-féle, a katolikus egyház tevékenységét korlátozó intézkedések hozzák el. A két megközelítési lehetőség között csupán a kezdeteknél mutatkozik némi különbség, ám pontosan ez az az időszak, amelyből mára gyakorlatilag nem maradt semmiféle emlékanyag. A vizsgálni kívánt intervallum határainak kijelölése mellett, a Szent István ábrázolások helyi vonatkozásainak jobb megértése érdekében érdemes néhány mondat erejéig felvázolni azt a társadalmi-politikai-kulturális környezetet is, amelyben e műalkotások létrejöttek. Győrött a XVI. század során jelentős változások zajlottak. A török elleni küzdelemben a város a végvárrendszer leghatalmasabb erősségévé épült ki s ezzel ún. erődváros lett, amelyben a katonai szempontok minden mással szemben elsőbbséget élveztek. A püspökök kénytelenek voltak elhagyni lakhelyüket, a Püspökvárat és székesegyházuk is katonai létesítménnyé alakult át. A várkapitá155