Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Bánhegyi Miksa: Szent István alakja egyházi szövegekben

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. A Bécsben elmondott beszédek Az 1770-es évek óta a Bécsben élő magyarok az augusztus 20. ünnepét követő vasárnapon a Kapucinus templomban vettek részt ünnepi szentmisén, amelyen meghívott egyházi szónokok hirdették Szent István dicséretét. Ezek az "Európa béli Nemzetek Piattzán" elmondott beszédek nagyon különböző hangvételűek. Van olyan, amely a felvilágosodás eszméi ellen hadakozik, s Szent István alakját csak ürügyül használja fel ehhez, mint Budai Isaurus 1796-os beszéde, és találunk olyat, amelyben jelentős részt foglal el a mindenkori király iránti hűség ecsetelése. S végül olyan beszédeket is olvashatunk, amelyekben a haza iránti szeretet a központi téma: "az igaz hazafiúságról nemes szívű Magyarokhoz." Budai Isaurus a bécsi kapucinus kolostor tagjaként két alkalommal is beszélt ezen az ünnepen, 1791-ben és 1796-ban. Az első beszédében kifejti, hogy "a' Fejedelmek' kormányozásitól függ főképpen mind kára, mind pedig haszna a ' népnek", és hogy Szent István "az Isten ditséretében buzgott, és azzal az ő népét örökre-is meg-bóldogította". A második beszédben már a nyomtatott szöveg címeként megadott "józan szabadság és egyenlőség" is a francia forradalom eszméi ellen való érvelésre mutat. "Soha ugyan nem zengett annyit a' Világnak nagy épülete az atyafiságos szeretettől, soha azt olly nagy tiszteletben tartani, annak annyi tömjént hinteni, 's azt mint-egy meg istenesitteni nem látszatott mint e' jelenvaló időben". Pedig " az emberség és illendőség az ugy nevezett Modi szerént változik, tehát a módi vétkek vétkek nem lesznek". A "mostani időkben más ember szeretők támadtak, a' kik nékünk ujjodon-uj egyenlőséget hirdetnek". S miután kimutatta, hogy csak a keresztény szabadság és egyenlőség képviselhető, felteszi a kérdést: "És ezek légyenek azok a' Böltsek, kik a' világot oktatni akarják, mintha ez mind eddig böltsőben fekütt volna,... elhitetni akarják véle, hogy ők szülék gyanánt hozzá való szeretetjeknek édes tejét nyújtják, 's ki ne sajdítsa, hogy méreggel akarják meg-vesztegetni." S a buzdítás: "Tanuljunk mi inkább más nemzeteknek kárából,... Soha nem illene egy Nemes Nemzetre, hogy minden szédelgő és tántorgó fejekből el-ámittassék." Somogyi Leopold győri kanonok 1801-ben volt Bécsben ünnepi szónok. István királyt Krisztus apostolaként és Mária tisztelőjeként mutatja be. A jól ismert István-képet egy-egy árnyalattal gazdagítja, például amikor arról beszél, hogy a szent király "az egész fődet részenként különböztetvén, kinek-kinek az ő tulajdon birtokját meg-határozza". A Szűz Máriával kapcsolatban pedig a Regnum Marianum eszméjéről szól, kiemelve, "hogy nem ok nélkül nevezik még sok külső írók is" így "a' mi 137