Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Bánhegyi Miksa: Szent István alakja egyházi szövegekben

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. csátott törvénykönyve", valamint azt, hogy "el nem múló kötés aláírásával utódainak szigorúan meghagyta: senki köztük ellenségként más földjét ne támadja, törvényes vizsgálat nélkül ellenfelét ne bántsa, az özvegyeket és árvákat senki se nyomorgassa". Az irgalmasság cselekedetein túlmenően - ezekről, mint "amelyekkel elsősorban lehet az örök élet örömeit kiérde­melni", hosszasan beszélnek mind a legendák - "a szűkölködők fel­segítésére mindennapos állandó költséget határozott meg". Végül Konrád császár támadása idején "a haza védelmére Magyarország fegy­vereseit összevonta". Kis anakronizmussal úgy foglalhatnánk össze a Nagy legenda jellemző mondatait, hogy a szent király megteremtette a belső, társadalmi békességet, a külső háborítatlanságot, törvényeket al­kotott, megszervezte a szociális gondoskodást és a haza védelmét. Szent István legendáit megtaláljuk Temesvári Pelbárt és Illyés András prédikációiban is. Szent Gellért püspök nagy legendája István királynak a művelődésügy területén kifejtett tevékenységéről emlékezik meg bővebben. A maros­vári monostor alapításával kapcsolatban szól a legenda arról, hogy "egy napon harminc újonnan megtért ember jött a püspökhöz és kérte, hogy vegye magához fiaikat, taníttassa őket tudományokra és szentelje papokká". A "nemesek és országnagyok" szintén odaadták fiaikat, "hogy a szabad tudományok gyümölcseit leszedjék". A királyi tevékenységnek erre az oldalára, a kulturális tevékenységre utal Szent István prózájának egyik versszaka is: "Ad docendum, hic praelatos / Viros ponit literates, / Iustos, fidos et probates, / Ad robur fidelium." (Prelátusokat, irodalom­ban jártas férfiakat állított a tanításra, akik igaz, igazhitű és kipróbált férfiak voltak, hogy megerősítsék a hívőket.) Tehát a liturgikus szövegek­ben is fel-feltűnnek már a középkor folyamán az államalapító király egy-egy "világi" tevékenységére vonatkozó utalások. A Glich to veus­idézte himnusz pedig a haza védelméért magasztalja a királyt: " Hic est miles, rex et rector, / Qui dum rexit et regnavit, / Hostis tandem de tortura • 12 ' / Gentem suam libera vit". (Katona ő, király és kormányzó. Ugy kormá­nyozott és uralkodott, hogy nemzetét végül megszabadította az ellenség sanyargatásától.) Temesvári Pelbárt az első prédikációjának kezdetén, amely prédikáció a legendát is tartalmazza, Szent István ünnepi zsolozsma]ából is idéz: "Üd­vözlégy, Szent István király, nemzeted nemes reménysége,... imádkozz a népért, járj közbe a papságért, hogy a tieid közül senki se legyen az ellenség zsákmánya." Temesvári Pelbárt három szentbeszéd-vázlata a szent uralkodó erényeit tárgyalja, azonban ezek megfogalmazásában át­átcsillan egy-egy uralkodói jegy: az üdvözítő igazságosság, mert az 132

Next

/
Thumbnails
Contents