Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - László Csaba: A győri Püspökvár építéstörténetének vázlata

TANULMÁNYOK ARRABONA 38.2000. építtetek, még a század első felében. (13. ábra) A lábakon álló folyosó északi szakasza csak második emeletre szolgált, míg a palotaszárny déli fele előtti szakaszon a földszintről lépcsőn lehetett megközelíteni az első emeleti szobák előtti nyitott folyosót. Az építkezéssel egyidőben húztak emeletet a korábbi tárházra, amelyben ma egyázmegyei irodák vannak. A Püspökvár erőd jellegét felszámolva betöltötték a felvonóhidas kapuk előtti árkot, befalazták a lánckieresztő nyílásokat. A kápolna alatti térbe 1749-51. között jégvermet ástak, amely csak századunk harmincas éveiben töltöttek fel. Az átalakított kiskapu mögötti helyiségben akkortól a káptalan mészárszéke működött. A 19. század második felében Simor János püspök idejében a barokk sisakot, ívelt órapárkányt elbontották, neoreneszánsz mellvédes kilátóteraszt építve alakult ki a csonka torony képe. (14. ábra) Simor János 1858-ban restauráltatta a Dóczy-kápolnát. (15. ábra) A felújítás során a hajó hosszfalain mérműves empóriumokat alakítottak ki. Az északi oldalon ezt a fal áttörésével oldották meg, míg a déli oldalon, a zwinger felől egy fakonzolos zárterkélyt kellett építeniük az ablak megközelítésére szolgáló kis - eredetileg ablaktalan - szobácskának. A ma látható, a konzolokat alátámasztó rézsüs, erős támpilléreket legkorábban 1876-ban emelték. Zalka János püspök idejében - 1876-ban - a palota északi fala mellé a második emelet padlóvonaláig felérő támpilléreket építettek. A támpillérek a második emeleten jelentkezett repedések miatt épültek meg. Az 1980 utáni helyreállítás során javasoltuk a támpillérek elbontását, ám a statikai szakvélemények csupán részben visszabonthatónak, ám megtartandónak ítélték a támpilléreket. Századunk húszas-harmincas éveiben tatarozták a tornyot és a palotát. A törmeléket a Dóczy-kápolna alatti jégverembe öntötték/ (16. ábra) A fenti építéstörténetet az 1980-84. között végzett kutatások, majd az elmúlt esztendőkben végzett felújítások során megfigyelteken alapul. A győri Püspökvár évtizedekig tartó, szakaszokra bontható felújítása is példázza, hogy nem szabad történeti épületeinket előzetes kutatás - ása tás, falkutatás - vagy legvégső esetben kivitelezési munkák közbeni folyamatos kutatói felügyelet nélkül felújítani engedni. Közös felelőssége ez mindannyiunknak - a nemzetük története iránt érdeklődőknek, a műemlékek egyházi és világi tulajdonosainak valamint a történettudomány bármely ágát hivatásként művelőknek egyaránt. 105