Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - László Csaba: A győri Püspökvár építéstörténetének vázlata

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. felújításra. Az egyik szerint csak a középkori várat és benne a Püspökvárat mint belső várat erődítik, a várost csak palánkkal látják el, a m ásik változa t a teljes vár és város korszerű, bástyás fallal való körbevételét irányozta elő. Noha Ferdinánd király az utóbbit, a teljes város korszerű megerősítésének tervét fogadta el, még 1554-ben is a régi vár megerősítésén dolgoztak, a várost palánkkal vették körül. A végleges döntés a vár és város együttes erődítéséről 1555-ben született meg. Az építkezést ellenőrző királyi biztosok 1561-es jelentése szerint a régi várárokban a prófunt pince, éléstár pince már boltozva volt. Hossza 56 öl (106 méter) és egy 5 öl (9,5 méter) hosszú éléstár lesz fölötte. A boltozott kazamata a teljes korábbi szárazárkot elfoglalta, kiterjedt a középkori északi várfalig, amelybe akkor egy - ma már elfalazott - kaput vágtak. A jelentés azt az állapotot rögzíti, amikor még állt a vár északnyugati sarka, azaz a Püspökvárat északról és nyugatról védő középkori várfal. Az 1566-os Angielini rajzon, tervrajzon látható Kastély-bástya 1575-re készült el, miként azt a Rába felőli sarkán látható évszám tanúsítja. Ekkorra épült fel az éléstár-ház, a tervezettnél nagyobb - 90 öl, azaz 47,7 m - hosszban, nem követvén pontosan az alatta lévő pince vonalát. A dongaboltozatos kazamata fölé épített éléstár középpillér-sorra boltozott földszintes épület volt, ma a Káptalandomb 5. sz. ház udvari és északi földszinti traktusa. Utóbbinak a székesegyházra néző homlokzatában van a kazamata lejárata. Felette az L alakú prófunt ház udvari, belső sarkából indult le egy folyosó, a Kastély-bástya keleti füle mögötti egykori ágyú-padokhoz - ma a szeminárium udvarára. Ugyanekkor alakították át a középkori kaputorony kapuját, kőkeretét a máig megmaradt felvonóhidas szerkezetté, a támpillérek közé feszített téglaívről indított téglaköpenyezéssel takarván el a keleti homlokzat Mátyás-kori díszes kifestését. A Dóczy-kápolna alatti térbe vezető kis felvonóhidas kapu is változatlan formában maradt meg. A kapuk előtt, a kazamataboltozat feletti kis árok hadászati jelentősége csekély volt, szerepe inkább jelképes lehetett. (12. ábra) Az erődítési munkák során a torony emeleteit boltozták, a Dóczykápolnára még egy szintet emeltek. A kaputorony északi oldalán ekkor készült el a napjainkig funkcionáló csigalépcső. A palota földszinti tereit is boltozták, beépítették az északi traktus előtti - az 1566-os metszeten látható - kis udvart, felszámolván a külső lépcsőt. Vakolt, okker színnel festett keretezésű ablakokat vágtak a középkori homlokzati falakba. Felszámolták a zárterkély nagyméretű későgótikus ablakait, feltöltötték a Püspökvár és az újonnan épített Kastély-bástya közötti területet. c A 16. századi építkezések során - amelyeknek fázisait belső terekben végzett 103