Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - László Csaba: A győri Püspökvár építéstörténetének vázlata

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. volt a mintegy 7 méter széles, legalább 16 méter hosszú emelet. Utóbbi térosztását kutatás hiányában nem ismerjük, de bizonyára két helyiségből állhatott. Az északi szárny és a boltozott kapualj között további helyiségek húzódtak. Az emeleti helyiségekből kőkeretes, keresztosztós ablakok tekintettek a püspöki székesegyházra. A palota északi szárnyának a nyugati lezárását, határát nem ismerjük, miként ásatás hiányában nem tudjuk a nyugati várfal vonalát sem meghatározni. A mai nyugati határoló fal már későbbi korban épült. A korábbi nyugati várfalat a kastélybástya 16. századi építésekor feltehetően erősen szétbontották ill. feltöltötték, hiszen az a Sforza-bástya felé néző ágyúpadhoz vezető lejárónak útjában volt. A palota a kapualjtól délre még további mintegy 22 métert tartott. Az egytraktusú, emeletes szárny nyílásrendszerét, emeleti térosztását nem ismerjük. A kapualjtól északra, a ma kútháznak nevezett helyiség helyén sejtjük az emeletre vezető lépcsőt, amely a palota nyugati homlokzata előtt húzódó külső folyosóra érkezhetett. Az emelet födémmagassága lényegében megegyezett a mai első emelet szintjével. A püspöki palotát a vár többi részétől nem árok, csupán a csúcsíves, elszedett kőkeretezésű kapu választotta el. A boltozatos kapualj hosszfalait 4-4 csúcs-íves, mérműves ülőfülke díszítette. Az épület korának a 14. századinál pontosabb meghatározásában a mérműves ülőfülkék nem segítenek, mert az általánosan elterjedt formájú háromkaréjos, egykor vörös és fekete festéssel díszített mérművek annyira datálhatok, amennyire az ásatások cserépanyaga segíti a régészt az évtizedek meghatározásában. A későbbiekben ismertetendő építési periódus helyezi a korai palotát a 14. század derekára. A győri püspökség élén 1337-től 1375-ig Kálmán püspök, Nagy Lajos király féltestvére állt. Személye, udvari kapcsolatai arra a felvetésre késztetnek, hogy benne tiszteljük a győri püspöki palota kiépítőjét. Kevéssel a palota felépülte után a püspök az addig szinte városi lakóházként funkcionáló rezidenciáját elválasztja a vár többi részétől. A feltételezett utca vonalában a palota keleti homlokzata előtt, annak falától 6 méterre, téglafalakkal határolt, 14 méter széles, legalább 6 méter mély, belső támpillérekkel erősített szárazárkot építtetett. A korábbi ülőfülkés kapualj elé - az árokba - négyszintes, pártázatos lezárású kaputornyot emeltetett. Az árok felett falazott ill. a kapu előtt faszerkezetű híd vezetett a felvonóhidas kapuhoz. Ezzel az építkezéssel különült el a belső vár, az arx, a vártól. A lépcsős támpillérekkel támasztott torony keleti, város felőli homlokzatának legfontosabb dísze az első és második emeleti ablakok között középütt elhelyezett, kőből faragott, festett Anjou címer volt. (4. ábra) A konzolos kiülésű, baldachinnal lezárt fülkében az Árpád-házi pólyákat és az Anjou liliomokat mutató osztott címerpajzson koronás 99