Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Jubileum

ARRABONA 37.1999. 40 ÉVES AZ ARRABONA Már az első, 1959-es számot is ez a sokféleség és sokszínűség jellemezte: kilenc szerzőtől tizenkét tanulmány jelent meg az évkönyv 174 oldalán. A szerkesztő olyan írások elkészítésére kérte fel a szerzők egy részét, akiknek témája kapcsolatba hozható Rómer Flórissal és a múzeumi gyűjtemény centenáriumával (Banner János, Kanozsay Margit, Jenéi Ferenc, Uzsoki András). A szerzők másik csoportjának munkái is tudatos szerkesztői elgondolás következtében kerültek a kötetbe. A kötött, intézményi-jubileumi témákon kívüli írások is helyet kaptak az első számban, jelezvén ezzel a későbbi, sokféle irányú törekvéseket: három régészeti (Szőke Béla, Kozák Károly, Uzsoki András), három helytörténeti (Jenéi Ferenc, Lengyel Alfréd, Czigány Béla), két néprajzi (Bárdosi János, Uzsoki András) tárgyú írás. Az elmúlt negyven évben 27 kötet került ki a nyomdákból. Itt kell megemlítenem, hogy a Győr-Sopron Megyei Nyomdavállalat éveken keresztül büszkén vállalta az Arrabona nyomdai munkálatait, mert a nyomdászok szellemileg igényes és érdekes feladatnak tartották. A negyven év során megjelent tanulmányok és értekezések száma ágazatonkénti bontásban: régészet 86; történettudomány (helytörténet) 188; néprajz 94; művészettörténet és iparművészet 41; természettudomány 5; összesen 414 dolgozat látott napvilágot az Arrabona lapjain. Ehhez kapcsolódtak a több-kevesebb rendszerességgel megjelent éves beszámolók is. A tanulmányokhoz kötődő rövid német és angol nyelvű kivonatok elkészítését a nemzetközi kiadványcsere kapcsolatok igényelték. A szerzői kör nagyjából követi a tanulmányoknál jelzett arányokat. Az írók és alkotók többsége a megyében élő személy: 274 fő, 152 fő viszont megyén kívüli lakos. A szerzők között több külföldi állampolgárt is (francia, osztrák, szlovákiai magyar) találunk. Érdekes jelenség, hogy az első években aránylag sok volt a megyén kívüli alkotó, több mint az elmúlt két évtizedben. Ez a tény arra utal, hogy itt a megyében fokozatosan alakult ki a publikációra képes muzeológusok köre, lépésről-lépésre erősödött a muzeológiai kutatás személyi bázisa. A szerzők túlnyomó többsége muzeológus, de szép számmal akad levéltáros, könyvtáros és tanár-pedagógus is. Az első szerkesztő Uzsoki András múzeumigazgató volt, aki nagy lelkesedéssel és szakértelemmel indította el az évkönyvet. Uzsoki tíz kötetnél végezte a szerkesztői munkát, utóda Dávid Lajos történész volt, aki 1991-ig, tehát 22 évig irányította az évkönyv kiadását. Összesen 13 kötet került ki a keze alól. Ebben az időszakban nem mindegyik évben jelent meg az évkönyv, mivel központi rendelkezésre (papírtakarékosság címén) leállt a kiadása. Emiatt komoly feszültség jelentkezett, egyre nőtt a nem publikált kéziratok mennyisége, aminek következtében a tanulmányok részben elveszítették frisségüket és aktualitásukat. Zavart okozott a nemzetközi kiadványcsere kapcsolatokban is. 1994-ben Filep Antal, 1995-ben Domonkos Ottó, s 1996-tól Tóth László látja el a szerkesztői teendőket. Bár az Arrabona mindvégig megőrizte eredeti szerkesztői koncepcióját, az utóbbi tíz évben a különböző jubileumok alkalmával szervezett tudományos emlékülések előadásaiból tematikus számok és blokkok születtek. Ilyen esetben sem csökkent a szerzői kör tudományos aktivitása, sőt új alkotók (főként megyén kívüliek) bekapcsolódására adódott lehetőség: Rómer Flóris emlékülés (1989) és 8