Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - K. Zoffmann Zsuzsanna: A bronzkori Géta-Weiselburg kultúra embertani leletei Hegyeshalom-Újtelep lelőhelyről

ARRABONA 37.1999. TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK mindkét oldalán, a 30. és az 55. számúnál a lambda varrat mindkét oldalán, valamint a lambda-pontban, a 24. számú koponyánál pedig csak a lambda-pontban volt egy nagyobb méretű varratcsont. Más variáció nem volt észlelhető (sutura metopica pl. egy esetben sem fordult elő), az öröklődő jellegű varratcsontok halmozott előfordulása azonban már önmagában is figyelemre méltó. Kóros elváltozások Kóros elváltozásra utaló nyomok a sorozatban csak néhány esetben kerülhettek megfigyelésre, az anyag állapota miatt azonban feltételezhető, hogy jobb megtartottság mellett ennél jóval többet lehetett volna regisztrálni. Az alább felsoroltak kis száma tehát semmiképpen sem tükrözi a korabeli állapotokat. 5. sír - Ad.nő A jobb oldali clavicula törés után jelentős tengelyferdüléssel gyógyult - status postfracturam. 9. sír - Ad.-Mat.nő A megőrződött négy felső nyakcsigolya közül a III. IV. között spondylarthrosis figyelhető meg a jobb oldalon. 23. sír - Mat.férfi Az egyetlen megőrződött töredékes ágyékcsigolya peremén nagyméretű osteophyta felrakodás mutatkozik. 28. sír - Ad.-Mat.férfi A bal oldali femur közepén gyulladásos folyamat nyomai látszanak. A csont tengelye cca 20°-os szögben megtört, a csont elülső oldalán duzzanat, a hátsó oldalán pedig, a linea asperán deformálódás és csontburjánzás észlelhető. A femuron sorvadás nyomai nem mutatkoznak, a két tibia, illetve fibula sajnos nem került megmentésre. 37. sír - Mat.-Sen.nő A nyakcsigolyák peremein osteophyta felrakodás jelentkezik. Fogazat A 6. táblázat a leletek fogazatáról nyújt képet, feltűntetve a megfigyelhető fogak számát, valamint az előforduló kóros elváltozásokat. Az adatok alapján első látásra úgy tűnhet, hogy a nők körében a caries jóval gyakoribb volt; a férfiaknál mutatkozó 3,74%-hoz képest a caries előfordulási aránya a nőknél ugyanis 10,10%-ot tesz ki, mindkét nemnél azonban csupán 2-2 egyén fogazatában jelentkezett a károsodás. A STLOUKAL (1963) által bevezetett számítási módszerrel, a cariesintenzitás mutatója összességében 12,16%-os értéket eredményez a hegyeshalmi népességre nézve. Hasonló módszerrel történt számítások szerint ez a cariesintenzitás meghaladja némileg a németországi neolitikus és bronzkori minták értékeit 68