Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

In memoriam - Dr. Jenei Ferenc (1905–1971)

ARRABONA 37.1999. IN MEMÓRIÁM Dr. Jenéi Ferenc munkássága Győrött (1905-1963.) Apja, a győri kisiparos közélet szereplője fiát is a gazdasági életbe szánta, ezért a reál- (a későbbi Révai) gimnáziumba adta. A fiú érdeklődése azonban más irányú volt, ez már diákéveiben megmutatkozott: az önképzőkörben és a színjátszásban irodalmi érdeklődése bontakozott ki. 1925-ben érettségizett. Ezután a budapesti tudományegyetemre került, ahol tanulmányai végeztével magyar irodalomtörténetből doktorált, (disszertációja: Világi irodalmi műfajok kéziratos énekeskönyveinkben. Budapest 1929.) 1930-ban szülővárosában az állástalan diplomás sors várta, viszont az induló várostudományi kutatómunka igényt tartott munkásságára. 1930-ban Bedy Vince, Gálos Rezső és Valló István szerkesztésében megindult a Győri Szemle, Jenéi ennek a periodikának lett indulásától a munkatársa. A város két napilapja, a Győri Hírlap és a Dunántúli Hírlap is közölte már terjedelmesebb írásait. A Győri Szemlében első cikke: Győr és a magyar irodalom. Ez a tanulmány folytatása volt Gálos Rezső két korábbi közleményének, amelyben betűrendes jegyzékbe szedte jelentős és kevésbé jelentős magyar írók Győrhöz fűződő kapcsolatait. Fokozatosan kutatási körébe vonta a középkort, már nem csak irodalomtörténeti, hanem művelődéstörténeti és várostörténeti tekintetben is. Később a város irodalmi múltját feltáró munkásságának ez az alapvető adatkészlete, és fokozatosan bontakozik ki a barokk időszak irodalmi életét bemutató írásainak sorozata: a 17. század első fele (Náprági Demeter, Nyéki Vörös Mátyás, Lépes Bálint stb.), majd a 18. század utolsó negyedében (Révai Miklós és köre). Ez utóbbi lesz tárgya első nagyobb lélegzetű tanulmányának: Irodalmi élet Győrött a 18. század végén, mely a Császár-emlékkönyvben jelent meg. További írásai folyóiratokban és napilapokban, előadásai tekintélyes irodalmi fórumokon kirajzolják érdeklődési irányát: a Győr város kulturális múltjának elemzése és vizsgálata. Kutatási eredményeinek elismeréseként 1935-ben már előadó a bencés szabadegyetemen és tagja a Kisfaludy Irodalmi Körnek. Közben, már mint városi tisztviselő, a közművelődési ügyosztály munkatársa és az 1935-ben megnyílt Városi Kultúrház gondnoka. Több, ma sem világos okból az ide tervezett városi múzeum akkor nem valósult meg, s a kultúrház üresen maradt termeiben tartós letétként a Szépművészeti Múzeum jóvoltából képtár létesült, az összegyűlt múzeumi anyag gondozásával pedig Jenéi Ferenc tb. alkönyvtárnokot bízták meg. 1936-ban Lovas Elemért várostörténeti monográfia-sorozat szerkesztésére kérte fel a város. Ennek első kötetei meg is jelentek. Mikor 1940-ben Lovas Elemér Pannonhalmára került, a múzeum és a monográfia ügye teljes egészében Jenéi Ferenc feladata lett. Mikor pedig 1943-ban a jubileumi díszközgyűlés Városi Múzeum létesítését határozta el, annak vezetésében őt erősítették meg. Közben 1941-től szerkesztette a Győri Szemlét is. Mindez érthetővé teszi, hogy eredeti irodalomtörténeti indítású érdeklődése fokozatosan a várostörténet több részstúdiumára is kiterjedt. 1944 őszén polgármesteri megbízást kapott az üressé vált zsidó lakások könyveinek, képzőművészeti értékeinek rendezésére és megőrzésére. A gondosság, ahogy teendőit végezte, tanúsítja szándéka és magatartása tisztességét. Itt mindenképpen 484