Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Recenziók - Haller János: Mosonvármegye történelmi földrajza (Szentkuti Károly)

ARRABONA 37.1999. RECENZIÓK HALLER JÁNOS: MOSONVÁRMEGYE TÖRTÉNELMI FÖLDRAJZA Szerkesztette: Tuba László. Kiadta: Mosoni Polgári Kör, Mosonmagyaróvári Múzeumbarátok Egylete, Mosonmagyaróvári Múzeum Alapítvány Mosonmagyaróvár 1998.318 p. A könyv kiadásának előtörténete A mosonmagyaróvári Hansági Múzeum féltve őrzött kincse Haller János mosoni tanító kéziratos munkája Mosón vármegye földrajzáról és történelméről, amelyre Tuba László könyvtárigazgató az 1970-es évek legelején bukkant rá. A hagyatékban a kiadott művön túl a "Nevezetes embereink" címet viselő kézirat is megtalálható volt. Haller János munkái fontos helytörténeti forrássá váltak, gyakran használták a szakemberek, de olvasmányossága miatt az érdeklődő laikusok is. Az előbbi indokok miatt múzeumunk - összefogva a Mosoni Polgári Kör és a Múzeumbarátok Egyletének lelkes tagjaival - elhatározta, hogy kiadja az anyagot. A kézirat szerkesztésére Tuba Lászlót kértük fel; a fejezetek kiadására történő előkészítését Tuba László, Thullner István és Fogarasiné Tóth Zsuzsanna végezték el nagy precizitással. A szerző rövig életrajza Haller János a Sopron megyei Röjtökön (ma Röjtökmuzsaj) látta meg a napvilágot. 28 évesen került Mosonmagyaróvárra, a régi mosoni fiúiskola tanítója lett. Szívvel-lélekkel dolgozó pedagógus, aki a hazaszeretetre nevelte tanítványait. Ez indította a vármegye történetének megírására is: "Nagyobb lelki közösségre és bensőbb érzelmi rokonságra van tehát szüksége a szülőföld, a lakóhely iránt ... Mert a múlton, az elődök munkásságán alapul a jelen, és a mostan élők alapozzák meg a jövőt." Közéleti tevékenysége a pedagógia és a történelem szeretete iránti elkötelezettségből fakadt. Titkára és elnöke volt a Mosonmegyei Általános Tanítóegyletnek. Történelmi kutatásai elismeréseként 1943-ban a Magyar Tudományos Akadémia Wodianer-díjjal tüntette ki. Mosonmagyaróváron halt meg 1968. február 14-én. A kötet bemutatása — A kötet szerkesztője bevezetőjében feltárja azokat a nehézségeket amelyekkel az előkészítés során meg kellett küzdenie. A munka alapvetően 1941-ben készült. A kor szelleme a műre erőteljesen rányomja bélyegét: hazafias hangvétel, erős lokálpatriotizmus, Trianon fájdalma végigkísérik az írást. A kötet szöveghűen közli az eredeti kéziratot, csupán annyi