Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Recenziók - Győr-Moson-Sopron megye Kézikönyve (Szerk. Fekete Mátyás) (Horváth S. Domonkos)

ARRABONA 37.1999. RECENZIÓK mivel éppen ezeknek köszönhetően, üdvözlésre méltó adat- és információgazdagság jellemzi a kézikönyvet. A szerkesztők kiváló szerzőgárdával dolgoztak (többek között dr. Göcsei Imre, dr. Alexay Zoltán, dr. Gecsényi Lajos, dr. Timaífy László, dr. Rechnitzer János, dr. Gönczöl László), a megye ismert szaktekintélyei, a résztémák specialistái írták a tartalmi részek zömét (földrajz, történelem, kultúra, oktatás, vallás, sport, egészségügy, gazdaság, idegenforgalom, településhálózat, közlekedés, stb.), a nevük által jegyzett minőségben. A mű terjedelmének felét a megye és a városok ismertetése teszi ki, mégpedig úgy, hogy Győr mint megyeszékhely külön fejezetben, közvetlenül a megyét követően, a többi várost megelőzően kerül tárgyalásra. A városok Sopron, Mosonmagyaróvár, Csorna, Fertőd, Kapuvár sorrendben következnek, majd a községek alfabetikusán. Ez utóbbi témának kiemelkedő jelentősége van, hiszen több községről egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mértékben állt rendelkezésre átfogó ismertetés. A '94-es Győr-Moson-Sopron Megye Települései (Győr, Hazánk könyvkiadó, 1994.) érthetetlen és sajnálatos módon csupán 1-2 sort szentelt Agyagosszergény, Beled, Bezi, Bodonhely, Bőny Cakóháza, Csér, Csikvánd, Dunakiliti, Dunaremete, Dunaszentpál, Dunasziget, Ebergőc, Feketeerdő, Fertőendréd, Gyalóka, Gyarmat, Gyömöre, Győrladamér, Győrsövényház, Kisbabot, Kisbodak, Kópháza, Koroncó, Lövő, Magyarkeresztúr, Mérges, Mezőörs, Nagyszentjános, Nyúl, Pannonhalma, Pásztori, Pázmándfalu, Rábacsanak, Rábacsécsény, Rábapordány, Rábasebes, Rábszentmiklós, Rábatamási, Rábcakapi, Répceszemere, Röjtökmuzsaj, Sopronnémeti, Szakony, Szilsárkány, Tápszentmiklós, Vadosfa, Vének, Völcsej községeknek, annak ellenére, hogy a felsoroltak közül néhányhoz, pl. Agyagosszergény, Beled, Dunaszentpál stb. létezett nyomtatásban megjelent részletes tanulmány is. (Pl. A Szülőföldünk, a Kisalföld pályázat 1967. és 1969. évi versenyére érkezett helytörténeti munkák átdolgozott, gyűjteményes kötete Győr-Sopron Megyei Tanács VB., é.n.) Ezen előzményekre történik is óvatos utalás az előszóban. Friss adatokat is közöl, képet adva az adott település múltja mellett a jelenről, és az esetleges fejlesztési elképzelésekről (pl. Tarjánpuszta: óvoda, varroda, összeszerelő üzem). A fentiek tekintetében tehát hiánypótló szerepet tölt be a kézikönyv, annak ellenére is, hogy elsősorban a "megyei témák" kérdésében, és talán még a városoknál érződik jobban a kívánatos szakmai-tudományos-koncepcionális feszesség. A Győr-Moson-Sopron Megye közéleti személyiségei címet viselő rész (Megyei ki-kicsoda) 109 életrajzot tartalmaz, szoros, fegyelmezett feldolgozásban. A szerkesztő megjegyzi, hogy 180 adatlapot küldtek ki, ebből ennyi érkezett vissza. A kiválasztásról nem szól, ami érthető, hiszen ez a kérdés, az életrajzi lexikonoknál, adattáraknál rendkívül kényes. Elő személyeknél pedig az "érdemesség" eldöntésére nincs rutinszerűen elfogadott eljárás. E kérdés személyre szabott boncolgatása méltatlan dolog lenne. Ugyanakkor megjegyzem, hogy a "közéleti" kitétel imitt-amott sántikál. Maradjunk csak a jó öreg Who's who? egyszerű magyar fordításánál. Említést érdemel, hogy állandó lakcímük alapján a szereplő jelességek 95 %-a Győrben, Sopronban, és Mosonmagyaróvárott él (60-24-11% megosztásban). A "közéletiség" érdekében talán szerencsés lett volna a községi polgármes468