Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)
Recenziók - Csécs Teréz: A Tudományos Gyűjtemény (1817–1841) repertóriuma (Horváth József)
RECENZIÓK ARRABONA 37.1999. A TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNY (1817-1841) REPERTÓRIUMA. Összeállította: Csecs Teréz. Győr, 1998. Az 1817 és 1841 között megjelent Tudományos Gyűjtemény című, enciklopédikus jellegű havi folyóirat jelentősége tudományos körökben ma már közismert. Ez főként azoknak az alapos tanulmányoknak köszönhető, melyek az utóbbi kb. három évtizedben jelentek meg e kiadványról, a 19. század végi első figyelemfelkeltő írások után immár alaposabban is számba véve annak értékeit. (A fontosabbak felsorolását Id.: Új Magyar Irodalmi Lexikon. Főszerk.: Péter László. Bp., 1994. III. köt. 2144. o.) Az érdeklődés felélénkülése aligha volt véletlen, hiszen a Tudományos Gyűjtemény fennállásának 25 esztendeje alatt napvilágot látott kereken háromszáz számában közel negyvenezer oldalon jelentek meg a hazai tudományos életet formáló, annak újabb eredményeit bemutató munkák! A vállalkozást Trattner János Tamás nyomdásszal kezdeményező, az 1810-es években tankerületi felügyelőként Győrhöz is kötődő Fejér Györgyöt - a pesti Egyetemi Könyvtár későbbi főigazgatóját - olyan jeles, akkortájt általánosan ismert személyek követték a szerkesztői székben, mint az 1831-ben a Magyar Tudós Társaság tagjává is megválasztott Thaisz András (1819-1827), Vörösmarty Mihály (1828-1832), majd az őstörténeti kutatásairól és elméleteiről elhíresült Horvát István (1833-1836). A szerzők népes táborában pedig szinte mindenki megtalálható volt, aki a korszak tudományos életében "számított". Azt pedig, hogy a Tudományos Gyűjtemény az utókor számára is nélkülözhetetlen forrás, bizonyítja a tény: szinte megszámlálhatatlan azon kutatók sora, akik e folyóirat közleményeire napjainkban is hivatkoznak. Ez utóbbiak nagy száma miatt szinte hihetetlen, de igaz: a Tudományos Gyűjtemény repertóriuma 1998-ig nem jelent meg. Megszűnése után több mint másfél évszázadnak kellett eltelnie, hogy vállalkozzék valaki e hatalmas munka elkészítésére, melynek fentebb néhány adattal már érzékeltetett méretei egy kisebb "team" együttműködésével ígértek csak sikert. Ilyen nagyságrendű feladat egy nagyobb intézmény adta tudományos háttérrel is csak hosszabb időre vállalható el; nem is vállalta fel egyik nagy tudományos műhelyünk sem. Akadt viszont Csecs Teréz, a győri Xántus János Múzeum egyszemélyes könyvtárának vezetője személyében egy jó értelemben vett "megszállott" könyvtáros-kutató, aki nagy szakmai kihívásnak érezte e repertórium megalkotását, és szabad idejéből éveket szánt annak megvalósítására. Vállalásához valószínűleg erőt adott neki, hogy kutatóként már korábban is gyakran forgatva a Tudományos Gyűjteménynek munkahelye könyvtárában csaknem hiánytalanul meglévő évfolyamait, tapasztalhatta, milyen nehéz valamit is megtalálni e 300 szám valamelyikében; de rádöbbenhetett arra is, milyen kiaknázatlan "kincsesbányát" sikerült fellelnie. Csecs Teréz ez irányú kutatásaiból korábban két komoly tanulmány született: ezekben a Tudományos Gyűjtemény győri és Győr megyei előfizetőit illetve szerzőit vette vizsgálat alá [A Tudományos Gyűjtemény Győr megyei előfizetői. In: Győri Tanulmányok 14-15. Győr, 1994. 21-42. o.; Győri és Győr megyei 465
