Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)
Recenziók - Czéh Sándor magyaróvári nyomdász-kiadó illusztrációinak mintakönyve az 1836 és 1875 közötti évekből (Szerk. Helle Mária) (Horváth József)
RECENZIÓK ARRABONA 37.1999. értékét növeli, hogy az így összeállt jegyzékben szereplő nyomtatványok egy része fizikailag fel sem lelhető már; de amiből létezik még példány, azok is csak számos gyűjteményben elszórtan hozzáférhetők. A szerző hét könyvtár — a mosonmagyaróvári Huszár Gál Városi Könyvtár illetve a Hansági Múzeum Könyvtára, a győri Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, valamint négy budapesti gyűjtemény: Országos Széchényi Könyvtár, Egyetemi Könyvtár, Országos Evangélikus Könyvtár, Néprajzi Múzeum Könyvtára — állományában végzett kutatásait bibliográfiákból és levéltári dokumentumokból egészítette ki, Petrik Géza retrospektív nemzeti bibliográfiája mellett Szentkúty Pál "Régi magyar gyerekkönyvek. 15381875" (Bp., 1934) című kézikönyvét, A. Riedl és K. M. Klier "Lied- und Flugblattdrucke aus dem Burgenland" (Eisenstadt, 1958) című bibliográfiáját illetve az 1848-49-ben készített hivatalos kiadványlistát is áttanulmányozva. így állt össze a magyaróvári Czéh-nyomda 1836 és 1886 közötti kiadványainak 306 tételes jegyzéke, mely a bibliográfiai leírás mellett közli az adott nyomtatvány műfaját — vallásos mű, tankönyv, költemény, politikai ill. irodalmi jellegű mű, dal, paródia, mese, história, egyéb műfajú mű —, valamint lelőhelyét is. Ez a bibliográfia számos további kutatás forrása, fontos kutatói segédlet lehet, hiszen felhasználásával elemezhető a nyomda termékeinek időbeli, nyelvi, tartalmi megoszlása, valamint a műhely vonzáskörzete egyaránt. "A mintakönyv képlistája" című fejezet a mellékletben közölt mintakönyv adattára, mely a képek témáinak pontos leírását adja. Az 1179 tétel közel felét a vallásos illusztrációk teszik ki (1-564. tétel); ezek meghatározásában Szilárdfy Zoltán volt Helle Mária segítségére. Jelentősebb csoportot alkotnak a "Kalendáriumok, álmoskönyvek készletei" (622-770. tétel), a "Címlapképek, mesék, históriák, dalfüzetek borítóillusztrációi" (771-936. tétel), valamint a "Címerek, díszlécek, vignetták" (937-1179. tétel); míg a "Városképek" között 21 ábrázolással találkozhatunk. A kiadvány szöveges részét a "Bibliográfia" zárja, melynek 112 tétele jóval túlmegy a kötet által feltétlenül megkívánt tematikán: a Czéh-nyomdára vonatkozó tanulmányok és cikkek mellett a korszak nyomdászattörténetének, valamint a könyvillusztráció szakirodalmának egyaránt bő áttekintését adja. Különösen figyelemre méltó a témára vonatkozó burgenlandi kiadványok alapos ismerete, valamint a 19. században készült tanulmányok nagy számú jelenléte a jegyzékben. A kiadvány második része a Czéh-nyomda mintakönyvének hasonmása. E mintakönyv tartalmát legtömörebben Helle Mária szavaival ismertethetjük: "A fennmaradt illusztrációs mintakönyv imperial fólió nagyságú, kemény táblába kötött, vászonborítású album. 53 számozott lapon 1179 darab kép található. A képek részben az eredeti kiadványból kivágott nyomatok, részben a metszőműhelyből származó kísérő nyomatok. A mintakönyvet a nyomdaalapító Czéh Sándor állította össze, a képeket tematikus rendbe sorolta és megszámozta. Az egyes témakörök között üres lapokat hagyott ki, valószínűleg a gyarapodásra számítva. A négy témakör: vallásos képek, kalendáriumok készletei, ponyvák és alkalmi kiadványok borítóképei, vignetták és városképek. A nyomdász esztétikai igényességét mutatja, ahogyan az egyes lapokat megkomponálta. A képeket műfaji összetartozásuk alapján tipográfiai egységbe rendezte. Felismerhető, hogy az azonos műhelyből származó vignetták egymás mellé kerülték." 463
