Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Múzeumszociológia - Némethné Jankovits Györgyi: „Távoli üzenetek” – A győri Xántus János Múzeumban végzett látogatói hatásvizsgálat tapasztalatai

ARRABONA 37.1999. MÚZEUMSZOCIOLÓGIA IV. Konkrét ismeretszerzés - egyes tárgyak tetszési indexe A következő kérdéskörben szerettem volna megtudni, hogy mi maradt meg a látogatók emlékezetében, mi nyújtott emlékezetes élményt a kiállításban, illetve azt, hogy mennyire részletekbe menő volt a kiállítás megtekintése. Úgy gondoltam, ez utóbbi cél elérése érdekében a Xántus Jánosról szerezhető információkra kérdezek rá, feltételezve, hogy a róla szóló viszonylag szerény mennyiségű anyagot megtalálják, és - ha a mellette felsorakoztatott győri kötődésű híres emberek bemutatásából nem is, de - a névadóról szóló ismeretekből több rögződik bennük. IV.l. A "Mi tetszett legjobban a kiállításban?" kérdésre szabadon, megkötések nélkül lehetett válaszolni, ezt 116 látogató (70%) tette meg. Miután nem sugallt a kérdőív semilyen választ, a leírtak elég szerteágazóak voltak. A legtöbben (29 fő/25%) átfogó tárgycsoportokat jelöltek meg: a ruhák, a bútorok, festmények, fegyverek. Sokak (26 fő/22%) tetszését nyerték meg egyes kiállításrészek; főleg az enteriőrök (a szatócsbolt), a céhes anyag, és mivel időszaki kiállítótermünkben asztali ezüstöket állítottunk ki, azt is nagy tetszéssel fogadták. Jónéhányan (25 fő/21,5%) történelmi korszakokhoz kötötték a tetsző tárgyak sorát: az őskori, a római kori és a török időkre utaltak. 20 fő (17%) azt írta, hogy minden tetszett, 2 fő (2%) pedig azt, hogy semmi. Néhány látogató múzeumi szakterülethez (régészet, néprajz) kötötte válaszát, néhányan (7fő/6%) pedig l-l tárgyat emelt ki: zsiráfzongora, írógép, fényképezőgép, szemüveg, csontváz. A magyarok körében leggyakrabban a történelmi korokhoz kötött válasz fordult elő, a külföldiek pedig a legsűrűbben a "minden" kifejezéssel válaszoltak. Az iskolás korúaknak legjobban az enteriőrök tetszettek (úgy tűnik szerencsés kiállításrendezési elképzelés volt egy ilyen didaktikus szemléletű kiállításba enteriőröket, életképeket elhelyezni), a felnőttek pedig szívesen éltek a történelmi korszakhoz kötött megjelöléssel. IV.2. A névadónkra utaló kérdés feltevése csak magyar kérdőíveken szerepelt. Úgy gondoltam ugyanis, hogy a külföldi ha meg is találja a kiállításban a Xántus Jánosra vonatkozó anyagokat, az ott elhelyezett dokumentumokat - sajnos úgysem tudja értelmezni, mivel magyarul íródtak. A kiállítás egyébként Xántus Jánost összetett egyéniségnek mutatja be, a múzeológia pedig elsősorban világjáró, néprajzkutató, geográfus, zoológus tevékenységét emeli ki. A válaszadók (73 fő/65%) összesen 119 helyen jelölték Xántus tevékenységi körét, a megadott 5 típuson belül. Legtöbben világjárónak (46 kérdőíven), "természetjáró"-nak (31 kérdőíven) minősítették, 4 válaszadó mind az 5 kategóriát (az előbbieket, és a feltaláló, irodalmár, politikus tevékenységi köröket) vélte érvényesnek Xántus Jánosra. 434