Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Múzeumszociológia - Némethné Jankovits Györgyi: „Távoli üzenetek” – A győri Xántus János Múzeumban végzett látogatói hatásvizsgálat tapasztalatai

ARRABONA 37.1999. MÚZEUMSZOCIOLÓGIA Kőszeg -, e városnevek voltak a legtöbb helyen olvashatók), 20 fő (20%) országos múzeumok megnevezésével utalt a hasonlóságra, 3-3 fő l-l egyéb illetve megyénkbéli - soproni - konkrét múzeumot jelölt meg, 7 fő (7%) általam hibásnak vélt választ adott, ugyanis a megnevezett kiállítás és a miénk között nem találtam lényegi hasonlóságot, 20 fő pedig nem nevezett néven semmilyen intézményt, kiállítást sem. Ez utóbbi kör csak magyarokból állt. Más megközelítésből minden külföldi néven tudta nevezni azt a múzeumot, melyhez mérte a következő kérdésben a Xántus János Múzeumot. A következő kérdés a hasonló kiállítások közti mérleg megvonására, az összehasonlításra adott alkalmat. A megfogalmazás ("A korábban látottnál ez a kiállítás jobb, vagy rosszabb?") ebben a formában szintén nem volt elég szerencsés. Ugyanis bár ez hízelgő is lehet ránk nézve, s akár örülhetnénk is neki - 27 fő annak ellenére jobbnak minősítette a kiállításunkat "egy" másiknál, hogy saját bevallása szerint nem is látott ehhez hasonlót. A friss élmény hatása azonban - úgy látszik megmutatkozik e válaszokban is. Részben a kérdésfeltevés pontatlanságából adódik, de részben a hibás logikai gondolkodást is tükrözi az az új válasz, melyet több látogató is önállóan talált ki. A kérdőív ugyanis a jobb, vagy rosszabb minősítést kínálta fel, a látogatók egy része pedig új kategóriát kitalálva beírta, hogy ez a kiállítás "más". (A logikai hibát ott látom, hogy ha két dolog egymáshoz képest "más"/-milyen/, akkor valószínűleg nem hasonló.) 20 fő nem vállalta a megítélésnek, összehasonlításnak ezt a módját. A fogalmak használatában utólag tapasztalt hibák ellenére a kapott válaszok egyértelműen azt jelzik, hogy a kiállítás a maga kategóriájában tetszést arat, a válaszadók 60%-a jobbnak minősítette a hozzá hasonlókhoz képest, 11% roszszabbnak, 7,5% másnak, 22,5% nem válaszolt. A külföldiek között nagyobb (74%), a magyarok között kisebb (62%) az aránya a "jobb" megítélésnek. Ajobb megítélés abban a körben fordult elő nagyobb arányban, ahol országos múzeumokhoz hasonlították kiállításunkat, s kisebb arányban ott, ahol más városi múzeumokkal vetették össze. UTE. Vélemények, pozitív-negatív megítélések - szabad megfogalmazásban (válaszok száma 156 db = 100%, ill. 39 db= 100%) Rendkívül sokat vártam ettől a kérdéscsoporttól, a szabad megnyilatkozásnak bőséges helyet biztosítottam a kérdőíven. Ebből adódott, hogy a feldolgozáskor is ez a kérdéskör adta a legtöbb munkát. Már a vélemények elolvasása (különösen a külföldieknél) is nehézséget okozott, hát még azok tipizálása. A remélt és megvalósult őszinteség, nyíltság, sokszínűség azonban kárpótolt. Úgy éreztem, a látogatók örültek annak, hogy véleményüket kifejthették, érződött belőlük egyfajta érdeklődés a múzeumunk iránt. 142 kérdőív (86%) adott részletes indoklást a "Tetszett, mert..." kezdetű mondatra, és egyesek több indokot is felsorakoztattak. 24 fő (14%) nem válaszolt, illetve nem tudtuk elolvasni. A külföldiek körében valamivel többen alkottak véleményt (89%), mint a magyarok körében (84%). 426