Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)
Múzeumszociológia - Némethné Jankovits Györgyi: „Távoli üzenetek” – A győri Xántus János Múzeumban végzett látogatói hatásvizsgálat tapasztalatai
MÚZEUMSZOCIOLÓGIA ARRABONA 37.1999. magyarok vannak lényeges többségben, sőt a csoporttal érkező hazaiak között magasabb arányban vannak az iskolások, mint a teljes mintában. A vizsgált évben egyébként - egyéb múzeumi nyilvántartás szerint -194 iskolás csoport látogatta meg a kiállítást, átlagban 36 fős csoporttal. A másik jelentősebb csoporttípus a családi, baráti kör, ez jellemzi inkább a külföldi látogatókat. Érdekes - bár lehet, hogy a kérdőív tipizálása nem volt egészen pontos -, hogy a "turista" csoportos kategóriába kevesen sorolták magukat, holott valójában a városunkba látogató idegen, alkalmi vendég, időszakosan itt tartózkodó - legyen bár iskolás, családtag, vagy baráti kapcsolatokat ápoló - a város számára mégiscsak turista. Ennél a "szerepnél" azonban az egyéb csoportösszetartó szempontokat fontosabbnak minősítették a látogatók. Itt szeretnék néhány szót szólni a város turista-forgalmának alakulásáról. A megye idegenforgalmáról szóló adatok szerint a kereskedelmi szálláshelyeket igénybe vevő belföldi és külföldi vendégek száma 1994-től folyamatosan csökkent. Ez a tendencia 1998-tól megfordult, az I. félévi mutatók már 108%-os emelkedést mutatnak a vendégforgalom alakulásában. A múzeumok látogatottsági statisztikái is ezeket az irányokat jelzik, vagyis egy újabb adalékot adnak e tények a korábban már felvetett múzeum-turizmus kapcsolat megítéléséhez. Az idegenforgalom és a múzeumok kapcsolatának van egy - szerintem fontos és vitatott - vetülete, ez az ingyenes múzeumlátogatási nap ügye. Mint arról Bodó Sándor - az művelődési tárca akkori illetékes főosztályvezetője - tájékoztatta az olvasókat 1995-ben "őszre megszűnnek az ingyenes napok a közgyűjteményekben". Indoklásként elmondta: "a legnagyobb bevételt jelentő külföldi csoportok rendszeresen ilyenkor látogatják a múzeumokat, jelentős bevételtől fosztva meg ezzel az intézményeket." Az érveket Gedai István, a Nemzeti Múzeum főigazgatója megtoldotta: "jelenleg az utazási irodák profitját növelik és nem a látogatók helyzetét könnyítik az ingyenes napok. A turistáktól ugyanis rendszerint beszedik a belépődíjakat, de végül az ingyenes napra szervezik a múzeumlátogatást". Mint az imént közölt adatokból is látszik, nálunk - és talán általában a vidéki múzeumokban - nem a külföldi turista csoportok adják a jelentős bevételt (ha egyáltalán létezik jelentős bevétel), így az utazási irodák sem gazdagodnak általunk, annál is inkább, mert viszonylag ritkán fordul elő, hogy utazási iroda a múzeumba hoz külföldi csoportot, és annak a valószínűsége is elég kevés, hogy 1500-2000 Ft-ért - amennyibe egy 15-20 fős csoport belépőjegye kerül - egy egész turistaút programját a múzeumi ingyenes naphoz igazítsák. Szó, ami szó, véleményem szerint a múzeumi ingyenes napok eltörlését, vagy megtartását az intézmények hatáskörében kellett volna eldönteni. Az a havi 1 nap - ill. az ebből adódó bevételcsökkenés a vidéki múzeumok problémáját nem befolyásolja jelentősen, viszont az ingyenes nap gesztusértéke tagadhatatlan: ezt igazolják a Múzeumi Világnap, a Kultúra Napja és a Tudomány Napja tapasztalatai. Feltűnően alacsony a múzeumbaráti körök jelenléte a mintában, ami azért is érthetetlennek tűnik, mert egyéb kimutatásainkban (TKM-kapcsolatok) jelentős számban regisztráltuk múzeumbarát csoportok látogatásait. 421
