Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Múzeumszociológia - Némethné Jankovits Györgyi: „Távoli üzenetek” – A győri Xántus János Múzeumban végzett látogatói hatásvizsgálat tapasztalatai

MÚZEUMSZOCIOLÓGIA ARRABONA 37.1999. A vizsgálat résztvevőinek megválogatására nem volt szükség. A műzeumba jövetel eseményét "kihasználva" egyszerű mintavételt alkalmaztam az önkitöltő kérdőívek megoldásához. A véletlenszerű összetétel kapcsán szükséges jeleznem, hogy az év teljes nyitvatartási időszakában mód volt válaszolnia a látogatóknak, idegenforgalmi főszezonban és a csendesebb időszakokban egyaránt, így a látogatói rétegződés, a teljes vertikum meg tudott jelenni a mintában. A magyar kérdőív 6 kérdéscsoportból, 2 7 kérdésből, a külföldieknek szán 15 kérdéscsoportból, 20 kérdésből állt. Többségében zárt, illetve feleletválasztós kérdéseket alkalmaztam, bár néhol a válaszok bővebb kifejtésére is lehetőség volt. Ezt ott kínálta fel a kérdőív, ahol az emocionális megnyilatkozások juthattak szerephez. E nyitott, szabadon kifejthető válaszokat az értékeléskor tipizáltam, így lehetett később kódoltan feldolgozni. A kérdőívek egyike sem volt személyazonos, a kitöltés után viszont sorszámot kaptak, így lehet sorszám szerint hivatkozni rájuk. Az adatok ismertetésekor a százalék számokat általában 0,5% pontossággal, a kerekítés szabályait alkalmazva adom meg. A kérdőívek kitöltőinek száma, a kitöltés módja A felmérésben - mint már említettem - 166 fő vett részt. A kérdőíven és az egyéb felhívó plakátokon sem tettük kötelezővé, hogy minden kérdésre válaszoljon a megkérdezett. Ezzel a "szabadsággal" többen éltek is (kérdésenként mindenhol jelzem a válaszadók számát). Minden kérdőív értékelhető volt, bár 6 esetben komolytalannak nevezhető, néhol trágár, sértő megjegyzések kerültek a válaszok helyére. A kérdőíveket kitöltők közül 112 fő (67,5%) magyar és 54 fő (32,5%) idegennyelvű kérdőívet töltött ki. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy ennyi magyar és külföldi látogató szerepel a mintában; ugyanis volt néhány magyar /főleg diákok/, akik német, vagy angol, s ugyanannyi külföldi, aki magyar nyelvű kérdőívet töltött ki. A kérdőívek közül 24-et (14%) csak felében-harmadában töltöttek ki, illetve nem fordítottak meg, így a hátoldalán szereplő néhány kérdésre nem adtak választ. Ez a tény csak részben tudható be a figyelmetlenségnek - hiszen nyilak, jelzések sora utalt a folytatásra - inkább az időhiányt tartom elfogadhatóbb indoknak. Ugyanakkor az is feltűnő, hogy ott hagyták félbe a kitöltést, ahol a gondolkodtató kérdések kezdődtek, vagyis ezt a "megterhelést" kevesebben vállalták. A 24 hiányosan kitöltött kérdőívből 20 magyar (18%), és 4 külföldi (7%). A 24 hiányos kérdőív kitöltőiből 17 (70%) csoportos látogató, döntő többségében iskolai csoporttal érkező volt, míg a részben kitöltött külföldi kérdőívek mindegyike egyéni látogatótól származott. A magyarok közül 3 fő idegennyelvű kérdőívet II angolt, 2 németet/ töltött ki, ennek következtében a 2 kérdőív-típus közti különbségből adódóan egy kérdéscsoportra nem tudtak választ adni. A külföldiek közül 40 főt (74%) az állampolgárságának megfelelően anyanyelvén szólítottunk meg, s így is válaszoltak, 11 fő (20,5%) tanult idegennyelven 411