Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Múzeumszociológia - Némethné Jankovits Györgyi: „Távoli üzenetek” – A győri Xántus János Múzeumban végzett látogatói hatásvizsgálat tapasztalatai

ARRABONA 37.1999. MÚZEUMSZOCIOLÓGIA Az imént jelzett vizsgálat anyagával csak a már elvégzett felmérést követően sikerült munkapéldányban találkoznom, ti. nem publikálták. Hasonlóképpen a kérdőívek feldolgozási szakaszában került a kezembe három - 1996-ban elvégzett - hasonló kérdőíves ill. egyéb vizsgálati módszerrel készült felmérés értékelése: a szentendrei kollégák (Ikvai-Szabó 1996), a Magyar Mezőgazdasági Múzeum-béliek (Kovács 1998) és a kaposváriak (Ábrahám 1997) publikációja. Az általuk felhasznált kérdőívek, az elemzések érdekes, meglepő hasonlóságokat mutatnak, és elgondolkodtató, hogy egyazon időben - amikor a múzeumok látogatottsági statisztikája meglehetősen mélyponton volt - eltérő gyűjtőkörű, fenntartású, de hasonló gondokkal küzdő intézmények ugyanazon módszerhez nyúlnak a "hogyan-tovább?" kérdéseinek megválaszolásakor. Számomra tehát 1995-ben az egyetlen fellelhető előzmény Kovács Judit 1982-es szentendrei vizsgálatának dokumentuma volt, melyet rendkívül érdekesnek és használhatónak tartottam, hiszen azokat a jelenségeket vette nagyító alá, melyek engem is foglalkoztattak, vagyis: - múzeumszociológiai oldalról: • kik azok, akik ellátogatnak hozzánk • milyen indítékai vannak a múzeumlátogatásnak • a múzeumi feladatok egyik legfontosabbika - a kiállítás -, és színtere - a kiállítóhely - milyen hatást gyakorol a látogatókra • milyen információik voltak és milyeneket szereztek a kiállításról • ismereteiket bővítették-e, azok mennyire mélyek, differenciáltak • mennyire ismerik a múzeumokban folyó munkát • a múzeumot mint intézményt, hova sorolja a látogató: a tudomány, a kultúra, az oktatás, vagy a turizmus, esetleg mindegyik intézménytípus közé - és művelődésszociológiai oldalról: • hol a helye a múzeumoknak egy település kulturális életében • hol a helye a múzeumoknak és az egyéb kulturális intézményeknek az egyén szabadidős és művelődési szokásaiban. Nem titkolt szándékom volt az is, hogy segítséget kapjak munkámhoz, hisz egy ilyen jellegű kutatómunka eredményei meghatározhatják a közönségkapcsolati tevékenység leendő irányait, döntéseket alapozhatnak meg, képet adhatnak azokról a látogatói észrevételekről, melyek figyelembevételével szélesebb közönségrétegeket vonzhat a múzeum, szolgáltatási színvonala javulhat. Pályázataim, melyeket országos, megyei és helyi fórumokra nyújtottam be, nem találtak támogatásra, egyedül a Xántus János Múzeum Barkóczy Alapítványa ösztönzött és állt a vizsgálat mellé azzal a kikötéssel, hogy a felmérés a megye más településein is készüljön el. így állítottuk össze kollégáim, szociológus, valamint számítógépes szakember közreműködésével azt a 7féle kérdőívet, melyek vizsgálatom alapját képezték. A helyszínek: Sopron - Néprajzi Kiállítás, Storno Ház, Nagycenk - Széchenyi Emlékkiállítás, Kapuvár - Rábaközi Múzeum, Győr - Kovács Margit Kiállítás, Patkó Imre Gyűjtemény, Xántus János Múzeum. Jelen dolgozat a győri Xántus János Múzeum látogatói kérdőíves felméréseinek értékelésére, azok által közvetített "üzenetek" megfogalmazására tesz kísérletet, mely 408