Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Muzeológia – Kiállítások - Dátán Cecília: „Megvétetett Győr vára ...” emlékkiállítás

MUZEOLÓGIA - KIÁLLÍTÁSOK ARRABONA 37.1999. Dátán Cecilia: "MEGVÉTETETT GYŐR VÁRA..." EMLÉKKIÁLLÍTÁS GYŐR TÖRÖK ALÓLI FELSZABADULÁSÁNAK 400. ÉVFORDULÓJÁRA (Gondolatok egy győri látogatás alkalmával) Az 1998-as esztendő bővelkedett a megemlékezési alkalmakban. Egy ilyen történelmi évfordulós esemény volt Győr várának a töröktől való, 400 év előtti visszavétele, amely az egész európai történelemre, a kereszténység megmaradására pozitív hatást gyakorolt. A 15.-16. században a török elleni védekezés legfontosabb védelmi pontja Győr volt. Legalábbis a magyar király szempontjából, aki ausztriai Örökös tartományai és német császársága védelmében Magyarországot áldozta fel és tette hadszíntérré közel másfél évszázadra. (Miksa titkos naplójából: "...Győr és Komárom vára nagyon jelentékeny kulcsai egész Németországnak... ezek a mi Bécs városunk utolsó végvárai... ") Ebből a megfontolásából a győri várat európai viszonylatban is a legerősebbek egyikévé építették ki, sőt bevehetetlennek tartották. Nem csoda, hogy eleste 1594-ben nemcsak a Habsburg birodalmat, hanem egész Európát megrázta és rémületbe ejtette. Az oszmán birodalom berendezkedéséből adódóan terjeszkedésre volt utalva. Ennek egyik eszmei alátámasztása volt a "Kizil elma" (arany alma) próféciája. A szimbólum bizánci eredetű. Justinianus császárnak a Hagia Sophia előtt álló szobra kereszttel ellátott arany gömböt tartott a kezében. (Gondoljuk csak a magyar koronázási jelvényekre.) Hogy Amerika felfedezése előtt ennyi évszázaddal miért a gömb jelképezte a világot, azon itt most nem gondolkozhatunk el. A 14. században a kereszt, a 15. sz. elején a gömb is kihullott a szobor kezéből, amit rossz előjelnek tekintették. Hanem is ezért, de 1453-ban Bizánc valóban elesett. A törökök átvették és a maguk céljaira hasznosították a jelképet. Idők folyamán misztikus magyarázatok is fűződtek hozzá: a padisah elfoglalja a hitetlenek birodalmát és magához ragadja a kizil elmát, de ezután hatalma összeomlik. Mivel a jövendölés az oszmán birodalomra nézve baljóslatú volt, a babonás törökök a végső győzelem kitolódásával védekeztek ellene. Ez a magyarázata annak a furcsaságnak, hogy Konstantinápoly után Budát, majd Bécset, Kölnt, sőt Rómát is illették a Kizil elma névvel. Végül a bukás elodázásának céljából egy legendás, közelebbről meg nem határozható helyre tették át. Az oszmán birodalom, mint eddig is minden Ázsiából jött hódító, nyugat felé tekintett. Magyarország a felvonulási útjába esett. Az akkori közlekedési és ellátási viszonyok mellett a nyugati országok ellen csak Magyarországon, mint szilárd bázison lehetett volna eredményesen hadjáratot vezetni. Ezért a török végül - harmadszori elfoglalása után - állandóra rendezkedett be Budán, hogy az az ő, és ne a Habsburg birodalom támaszpontja legyen. A Kizil elma név ekkor átruházódott Bécsre, amelyet azonban a Pietro Ferrabosco tervei alapján megerősítette Győr vára hatékonyan védett. Ezért indult ellene 1594-ben az 401