Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Muzeológia – Gyűjtemény - Freier József: „Mondottam ember küzdj és bízva bízzál!” Madách-gyűjtemény Győrött. I. rész

ARRABONA 37.1999. MUZEOLÓGIA - GYŰJTEMÉNY Nagyváradra, aki 10 éves koráig marad nála. Erzsi továbbra is állandóan pénzzavarban van, pedig Madách időközben 840 frt-ra emelte fel a tartásdíjat.) (Staud, 1942. II. 30. és 183.) Fráter Erzsi levelében az Imre által követelt 150 frt-ról szóló nyugtát küldi meg. Egyúttal kéri volt férjét, hogy küldjön neki a már lejárt 420 frt-ról egy váltót. Habár a múltbóli tapasztalatai szerint nem bízik Imre eljárásának pontosságában. -1864. március 16. Nagyvárad: Fráter Erzsébet az Imre által küldött váltót formai hibája miatt e levél kíséretében visszaküldi. Kéri, hogy helyette egy hibátlan új váltót "sietendel" szolgáltasson vissza! - (1864.) április 10. Nagyvárad: Erzsi értesíti Imrét, hogy májgyulladásos betegségből most lábadozik és ezért is kissé türelmetlen hangú a levele. Levelében csodálkozik volt férje elfogultságán, hogy húzza-halasztja a váltó megküldését. Most igen kéri Imrét, hogy rögtön küldje el a váltót! Már abba is beleegyezik, hogy az a 420 frt. helyett 380 frt-ról szóljon. -1864. május 13. Nagyvárad: (Fráter Erzsinek ez a gyűjteményünkben található Madách Imréhez írt utolsó levele.) E levelének a stílusát ingerültség jellemzi, hiszen ez az ötödik levele, amelyben kéri a már lejárt 420 frt-nak a megküldését. Erzsi most már Imre "eredménydús" válaszát várja. Lakásának címét is közli: "Apolló utca 15. szám. Fogtövi ház" (6. kép) 2. Madách Pál levelei Imre testvéréhez: - 1849. február 5. (?): (Pál a legfiatalabb gyermek volt a Madách-családban. 1849. januárjában megszökött hazulról és önkéntes futárnak állt be Kossuth mellé. Pedig édesanyja, bátyjai és szerelme is könyörögtek neki, hogy ne tegye!) (Staud, 1942.

1.176.) Madách Pál bátyja levelére válaszolva kifejti, hogy nem megy haza. Igyekszik megnyugtatni testvérét, hiszen nem fogja magát veszélynek kitenni. Kéri, hogy a Mamát is nyugtassa meg efelől. Tudja, hogy hosszú ideig nem fogják látni egymást. Csókoltat mindenkit. Kéri testvérét, tartsa meg őt igen igaz barátságában és szeretetében. - (1849.) február 9. este 6 óra a plébániában, a kormánybiztosoknál. Eperjes Pál részletesen leírja az észak-magyarországi hadjárat tájait és eseményeit. Szerinte az ottani élet gyönyörű. Kéri, hogy e levele kézhez vételét követően írjanak neki Debrecenbe! 3. Rákóczi János levele Madách Imréhez: - 1858. november 11. Rákócz: (Rákóczi Jánost, Kossuth és a Honvédelmi Bizottmány elnöki titkárát a cs. és kir. haditörvényszék 1851-ben halálra és jószágvesztésre ítélte. Bujdosása alatt Madách menedéket adott neki a paróczai birtokán, de feljelentették. Rákóczinak sikerült megszöknie a csendőrök elől, de Madách 1852-ben börtönbe került miatta. Azonban semmit sem tudtak rábizonyítani s így 1853-ban kiszabadult. Rákóczi is 1858. novemberében kegyelmet kapott, és első dolga volt hálálkodó levelet írni Madáchnak.) (Staud, 1942. II. 62.) Rákóczi János hosszú levelének lényege a következő sorokból olvasható: "De amit érettem tettél kedves Imrém, az előttem oly magasztosság, amelynél magasabbra férfi lelke már nem emelkedherik,..." "És lelkem meghajlik íme lelked magasztosságának előtte." 4. Levél B.Gyarmat Város választmányától: - 1861. június 20. B.Gyarmat: A Madách Imre országgyűlési képviselőnek címzett kérelemben őt B.Gyarmat mezőváros törvényhatósági joggal történő felruházásának szorgalmazására kéri a városi választmány. 5. B.Gyarmat Város Közönségének kérelme: - 1861. június 28. B.Gyarmat: A Város Közönsége felkéri Madáchot, hogy méltóztassék a jelen hongyűlésen indítványozni a szőlődézsmának általános s kötelező erejű megszűntetését! 6. Arany János levelei Madách Imréhez: -1861. szeptember 12. Pest: (Madách Imre mint országgyűlési képviselő Szontágh Pál javaslatára Az ember tragédiája c. drámai költeményét Arany Jánosnak adta át bírálatra. Madách türelmetlenül várta Arany válaszát. Végül Jámbor Pál sürgetésére Arany 1861. nyarán el is olvasta a művet és szeptember 12-én megírta véleményét Madáchnak.) (Staud, 1942. 78-83.) Arany János levelében Az ember tragédiáját úgy koncepcióban, mint kompozícióban igen jeles műnek minősítette. Csak itt-ott a verselésében, meg a nyelvben talált némi nehézséget, s szerinte a lírai részek nem eléggé zengők. De ebben a formájában is egy kevés külsimítással irodalmunk legjelesebb termékei között foglalhat helyet. 384