Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Arcképek - Horváth József: Mersich Máté (1850–1928)

ARCKÉPEK ARRABONA 37.1999. méltó a dátum, mely szerint halála előtt három évvel, azaz 75 éves korában hozta ezen döntését. Pannonhalmára kerülésekor jegyzéket készítettek Mersich Máté könyvtáráról, mely pontosan 1843 kötetből áll. Tartalmi ismertetése külön tanulmányt igényelne; azt azonban tüzetes átnézése alapján elmondhatjuk, hogy mind tudományos, mind könyvészeti szempontból jelentős értéket képvisel. Az itt fellelhető régi könyvek közül több még az 1500-as évekből származik, de komoly tudományos értéket képviselő szakkönyvek egész sorával találkozhatunk a 17. századiak között is. Nyelvüket tekintve főként latin és német kiadványokból áll, de szép számmal találhatók közöttük magyar, valamint kisebb mennyiségben horvát, angol és francia nyelvűek is. Megjegyzésre érdemes továbbá, hogy Mersich a természettudományok kiemelkedő tudósainak fontosabb könyveit többnyire eredeti nyelven és az első kiadások valamelyikében szerezte be könyvtára számára — ritkán hagyatkozott csak fordításokra illetve évszázadokkal későbbi kiadásokra. Ez mindenképpen igényességét, alaposságát, a gyűjtőmunkában való kitartását bizonyítja! Tartalmilag a filozófiai és a természettudományos — főként matematikai és fizikai témájú — könyvek vannak többségben, de szép számmal találhatunk teológiai, történelmi és nyelvészeti témájúakat is. A gyűjtemény katalógusaként is használható pontos jegyzékből kitűnik, hogy Mersich Európa számos országából — elsődlegesen Nyugat-Európából — fizetett elő szakfolyóiratokat és könyvsorozatokat egyaránt, biztosítani akarván ezáltal az általa kutatott témák legújabb eredményeihez való hozzájutását. Ez ugyancsak fényes bizonyítéka igényességének! Könyvgyűjtő szenvedélye szinte élete végéig tartott: az 1920-as években megjelent római, párizsi vagy stockholmi kiadványok már megtalálhatók voltak könyvtárában. Jelentősége, tisztelete Mersich Máté munkásságának jelentőségét korán felismerték. Szinnyei József 1902-ben már eléggé részletes szócikket írt róla életrajzi lexikonában; (Szinnyei 1902,1095. h.) az ugyanezen évben megjelent "A katholikus Magyarország" című kiadvány pedig így jellemzi: "A bölcseleti és mennyiségtani, újabban a szociológiai irodalom területén működött, magyar, latin és német nyelven." (Kiss — Sziklay 1902, II. 683.) 1916-ban pappá szentelésének 40. évfordulójáról szép cikkben emlékezik meg a "Nase Novine"; 1920-ban pedig 70. születésnapján köszönti a lap: a már említett, "Mm" szignójú méltatás mellett itt és ekkor jelenik meg Ivan Blazevic hosszú verses köszöntője is, (Blazevich 1920) megnyitva ezzel a Miloradic tiszteletére írott versek egyre bővülő sorát. Mersich Máté halálakor nemcsak a helyi sajtó, de a bécsi horvát lap is közölt nekrológot. Ez utóbbi a következő számában részletesen is méltatta életművének jelentőségét: az öt képpel illusztrált, két egész oldalas cikkben ott látható a horvátkimlei templom, a plébánia az utca illetve az udvar felől, valamint a Duna-part képe is, mint életének fontos színterei. Az idősebb Mersich Márton pedig temetési búcsúztatójában úgy fogalmazott: Pozsonytól a Dráváig zokognak 357