Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Arcképek - Horváth József: Mersich Máté (1850–1928)

ARRABONA 37.1999. ARCKÉPEK tanulmányát, mely 1887-ben látott napvilágot. (Mersich 1887/a) A vita tartalmi kérdéseit, valamint további alakulását itt nem részletezhetjük, csupán annyit jegyzünk meg: hatása túlment a "Bölcseleti Folyóirat" hasábjain, a "Magyar Philosophiai Szemle" című rangos folyóiratban is reagáltak rá. Ez utóbbi szemleírója a "Bölcseleti Folyóirat" 1886. évi 2. és 3. számaiból Mersich cikkét tartotta leginkább figyelemre méltónak, hosszabban idézve főbb gondolatait a pozitivizmusról, majd röviden Stöckl válaszának lényegét citálja; végül megállapítja: ha a lapnak "... szivén fekszik a positivismus s a felekezeti korlátoktól mentes philosophia ügye, jobban teszi vala, ha Merchich félénk kezdeményezését arra használja fel, hogy magyar emberrel szólat hozzá a kérdéshez. Mi nem osztozunk a németek elfogultságában Comte iránt s aztán szó a mi szó, nem is előny reánk nézve, hogy tapogatódzó philosophiánk irányzására, minő Merchich czikke vala, rögtön idegent állítunk csatarendbe, hogy úgymondott tekintélyével a szükséges tájékozódást lehetetlenné tegye." Vagyis megállapíthatjuk: Mersich első filozófiai tanulmányai széles körű, az ország határain túlra is kiterjedő tudományos vitát váltottak ki, melynek során felkészültségét, vitakészségét "ellenfelei" is elismerték! A vitatkozás mellett természetesen újabb tanulmányokat is publikált: "A problematismus és az eszmélkedés méretei" című értekezése pl. 1887-ben jelent meg a "Bölcseleti Folyóirat" hasábjain. (Mersich 1887/b) Mersich Máté első külföldön megjelent írása 1885-ben Bécsben látott napvilágot: ezen német nyelven írt dolgozata egy bírálat volt az e korban jó hírű német természettudós, Hermann Scheffler (Révai 1924,620-621.) akkortájt megjelent két könyvéről. Az ismertetés a "Wiener Literarischer Handweiser für die katholische Welt" című tudományos folyóirat hasábjain jelent meg két részletben, 1885. július 15-én és augusztus elsején. (Mersich 1885) Ezen alapos könyvismertetésből is kitűnik szerzőjének hatalmas felkészültsége: számos tudóst idéz az ókori filozófusoktól a matematika fejedelmének nevezett Gauss-ig, rengeteg matematikai ismeretet elárulva. Első önálló kötetben megjelent tanulmányával 1892-ben jelentkezett. "A segélyalapok méltányos felosztása a károsultak között" címmel Győrött megjelent, de Horvátkimlén árult 33 oldalas könyvecske a szerző szociológiai érdeklődését és társadalmi érzékenységét egyaránt mutatja; de kiderül belőle a matematika iránti vonzalma is, hiszen megkíséreli felállítani "az igazságos felosztási eljárás képleté"-t. (Mersich 1892) Tovább foglalkozik azonban az általa oly kedvelt filozófiával is. Következő, 1898-ban a svájci Fribourg-ban megjelent, "Utrum in dialectica Aristotelea recte distinguantur figuráé modique syllogismi" című munkájában Arisztotelész logikáját vette vizsgálat alá. (Mersich 1898) Ezen dolgozat eredetileg előadásként hangzott el 1897-ben Fribourg-ban a világ katolikus tudósainak 4. nemzetközi tudományos kongresszusán. A világ katolikus tudósainak következő, 5. kongresszusán, 1900-ban Bécsben szintén tartott előadást Mersich Máté, ezúttal "Isagoge in principia mathematica oeconomiae politicae" címmel. E tanulmányában — mely 1900-ban Esztergomban önálló füzetként jelent meg (Mersich 1900) — közgazdasági, politikai gazdaságtani kérdésekkel foglalkozik: így például több fejezetet szentel a pénz szerepének 354