Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - M. Egry Ildikó: Javarézkori település nyomai Ménfőcsanak határában

TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. tálak, harangos csőtalp, amfora alakú fazekak, egyfülű korsók egyaránt megtalálhatók. A fazekakon, tálakon alkalmazott sokféle plasztikus bütykök még a Lengyeli kultúra kései korszakában túlsúlyba jutó díszítésmód masszív továbbélését jelzik. (Raczky 1974. 200.). Ugyanakkor a Balaton-Lasinja kultúra délebbi területein megfigyelhető másik jellegzetessége, a kannelúrás díszítés - mely az É-balkáni népelemekkel való rokonságot jelzi - teljesen hiányzik leletanyagunkból . Néhány edényforma - harangos csőtalp, váza, - egyértelműen jelzik a Ludanice kultúra hatását, mégis, ezek a típusok előfordulási arányukat tekintve nem meghatározó összetevői a leletegyüttesnek. Az ÉNy-Dunántúl valamint a Kisalföld térsége a javarézkort illetően a 90-es évekig szinte kutatatlannak volt mondható, a terepbejárások, szórvány leletek inkább csak jelzés értékűek voltak. A nagyberuházások számának növekedésével fokozatosan gyarapodnak a késő Lengyeli korszak és a Balaton-Lasinja kultúra megismert lelőhelyei is. Lassan kirajzolódik egy árnyaltabb kép, melyből kitűnik, hogy a (bár talán gyérebben, de itt lakó) Lengyeli népesség képezhette vidékünkön is a genetikai-kulturális alapot a Balaton-Lasinja kultúra kialakulásához. A további fejlődés során a lelőhelyek településszerkezetében, kerámiaművességében megfigyelhető tipológiai különbségek vagy arányeltolódások jelenthetnek a korszakon belül kronológiai fáziseltéréseket, de utalhatnak a közelebbi-távolabbi rokon népességekkel való kapcsolattartás eltérő intenzitására is. Az elmúlt évtized nagyfelületű telepásatásainak és leletanyagainak feldolgozása várhatóan sokban bővíti majd ismereteinket s ezzel lehetővé válik a ménf őcsanaki település még pontosabb értelmezése a javarézkor időszakán belül. Jegyzetek: 1 Carter Wayss und Freitag Területfejlesztő Kft

v Budapest 2 A kivitelező első menetben a terület felső 20 cm-ét ledózeroltatta, aztán a régészek azon kérését, hogy rézsünyeső kanállal az alsó 10 cm-t finoman eltávolítva sima, nyesett felületet szeretnének, úgy értelmezte, hogy a már ledózerolt föld egy részét ugyancsak dózerral visszaterítette, majd simára elegyengette. Emiatt újra kellett dózeroltatni, illetve nyesetni az egész felületet. A földmunka során elsősorban a mészbetétes urnasírok mentek tönkre, de az avar sírok foltjainak megfigyeléséhez szükséges "tiszta" altalaj elérése végett mélyebben letermelt szubhumuszban a rézkori objektumok felső rétege is megsemmisült. 3 Ltsz.: 97.6.1-97.6.131 4 A kőanyag leírásában T. Bíró Katalin meghatározásait használtam fel, munkáját ezúton is szeretném megköszönni. 5 Hasonló gödörelrendezés más azonos korú lelőhelyekről is ismert (M.Virág 1994.24., T. Németh 1994.248.) 6 Valamint a szerző ásatása Mosonszentmiklós-Gergelyhomán (feldolgozás alatt) 7 Ez a kerámiadíszítés a Budapest környékéről közölt azonos korú leletanyagokban is ismeretlen. (M.Virág 1993., 1995.) 8 Az M 1 Autópálya Győr-Hegyeshalom közötti szakaszán 10-12 - több hektárban mérhető felületű - ásatás későneolit és rézkori leletanyaga vár még feldolgozásra. (Rég.Füz. 1992-1997. Ser. 44-48) A táblarajzokat Csuta Péter, a fotókat Markó László, a térképeket Herczig Zoltán készítette. Munkájukat köszönöm. 31