Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Székely Zoltán: Hieronymi Ottó Ferenc (1766/68–1829)

ARRABONA 37.1999. TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK Dreschmitzer főigazgató a teljes pályázati anyagot a helyi igazgató reflexiójával együtt a Helytartótanács felé továbbította. A legfelsőbb kormányszéknél egyenként megvizsgálták s minősítették a pályázók rajzait, amit írásban is felfektettek. Innen tudjuk, hogy az ifjabbik Hieronymi 12 rajzot mellékelt beadványához. Az első négy klasszikus építészeti elemeket, nevezetesen Vignola művét az 1783-as utasítás is nagyon ajánlotta - után másolt római ívesállást (Nr. 1.) és római illetve korinthoszi fejezetet (Nr. 2.) valamint egy főpárkányt (Nr. 3.) és egy ión gerendázatot (Nr. 4.) ábrázolt. A többi nyolc különböző mesterségek számára szolgáló mintalap volt: ferde tetőfedélszék dőltszékkel (Nr. 5.); egy épület alaprajza szintenként, hossz- és keresztmetszettel (Nr. 6-7.), az alagsorban bükkfa gyümölcstároló rekeszekkel berendezve (?); egy szekreter alaprajzban, elölnézetben s keresztmetszetben (Nr. 8.); egy ezüst virágtartó (Nr. 9.); egy ezüst bárka (Nr. 10.); egy kocsi (Nr. 11.); és végezetül egy baldachinos ágy (Nr. 12.). Az ifjabbik Hieronymi tehát céltudatosan, az elnyerni óhajtott tanári állás követelményeinek megfelelően állította össze a pályázati darabokat, amelyek egyaránt tartalmaztak teoretikus építészeti elemeket s a kézművesek számára szolgáló praktikus darabokat. A rajzok kivitelezésével azonban a helytartótanácsi bíráló már korántsem volt annyira elégedett, mint Vekerle. Az 1., 9., 10. és 12. darabok Hieronymi diákkorából való munkái voltak, s ez igencsak meglátszott rajtuk: csupán a Nr. 9-es volt jól s tisztán rajzolva, a többi piszkos (Nr. 1.), nagyon középszerű és egészen elrajzolt (Nr. 10.), a baldachinos ágynak pedig nagyon rossz volt a drapériája (Nr. 12.). A felnőtt fejjel készített munkák színvonala is változó volt: a Nr. 2., 4., 5., 8., 11. a jó, tiszta s szorgalmatos jelzőket kapta - bár az utolsónál hiányoztak az iparosok számára fontos alkatrészek -, míg a Nr. 3. esetében a kontúrok ugyan tisztán kihúzottak, de az árnyékolás és az ékítmények egy kezdőé s így nagyon középszerű; a Nr. 6-7. bár tisztán rajzolt, de építészetileg hibás és célszerűtlen - ti. pazarolja a teret - a csehsüvegboltozat ábrázolásán pedig meglátszott a gyakorlati ismeretek hiánya . A minden pályázóra kiterjedő részletes elemzés nyomán kialakított összefoglaló szakvélemény ugyan nem maradt fenn, de a végeredmény ismert: az állást Hofbauer Nep. János nyerte el (Bedy 1930,27). Az ifjabbik Hieronymi Ferenc Ottó további pályafutásáról nem rendelkezünk adatokkal, Győrbe valószínűleg nem tért vissza. Jegyzetek: A latin szövegeket Hegedűs Zoltán fordította. 1 Salamon Nándor Mihályi Ernőre hivatkozik Pápateszér kapcsán (Salamon 1998,125), azonban Mihályinál ez az adat nem olvasható (Mihályi 1934,62). A tévedés, amely megjelenik Sajó Tamás tanulmányában is (Sajó 1996b, 197), forrása Csatkai Endre egy szerencsétlenül megfogalmazott mondata, amely a győri Schmidt József festővel indul, megjegyezve, hogy "Mihályi Ernő is említ tőle képet Kajáron 1799-ből és Pápateszéren 1801-ből. Ugyanott [valójában Kajáron s nem Pápateszéren!] a győri Hieronymi Ottó Ferenc képét 1825-ből és ugyanettől a nyalkái templom egyik oltárképét (1812) említi" (Csatkai 1935,193). 2 Ma Bécs rv. kerülete. 3 GyPL Rajziskola, Vegyes 1821-1836. 4 GyPL Rajziskola Vegyes 1821-1836. 302