Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - M. Egry Ildikó: Javarézkori település nyomai Ménfőcsanak határában

TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. Csőtalpak A talált töredékek alapján úgy tűnik, lelőhelyünkön is gyakori lehetett a tálaknál csőtalp készítése. Ezek mind az erősen harangosodó (14. tábla, 1-2), mind az enyhén ívelt vagy egyenes formához tartozhattak (21. tábla, 1-2). Magas csőtalpon állhatott néhány nagyméretű, széles szájú tál is (14. tábla, 3). A harangosodó csőtalp az egész Balaton-Lasinja kultúrkör területén megtalálható, mégis, az ismertetett darabok legjobb párhuzamai a Ludanice kultúra lelőhelyeihez köthetők. (Patay 1963, Tab.II/3; Nemejcova-Pavukova 1964,13.kép 16; Pavuk 1976, 119.t. 11; 1981, 15.kép 4, 7,12; Pavuk-Bátora 1998 Abb. 37/4,9. stb.) Fazekak, tárolóedények A tárgyalt korszakban elterjedt és általánosan használt szinte valamennyi változatból kerültek elő töredékek. Az edények anyaga apró kavicsos homokkal vagy kerámiazúzalékkal (esetleg vegyesen) soványított, rendszerint jól égetett. Az enyhén kihajló peremű, hasas (12. tábla, 1) és a vastagfalú, cilindrikus nyakú, ívelt oldalú hordóformát (8. tábla, 1; 11. tábla, 1-2; 12. tábla, 2) valamint a kónikus nyakú edényt (8. tábla, 4) egyaránt képviseli néhány töredék a gyűjteményben. A nagyobb méretű, tárolásra használt fazekak oldaltöredékei között sok a kerek bütyökdíszes darab (18. tábla, 1-2; 19. tábla, 1-3; 26. tábla, 2; 26. tábla, 1-2) és nagy számban találtunk különböző fenékrész töredékeket, néhány esetben erősen profilált talprésszel. (13. tábla, 1-2.; 23. tábla, 1.; 24. tábla, 2-3.). Az edények oldalán gyakran előfordul a függőlegesen rátett szalagfül (8. tábla, 4.) és egy példányon megjelenik a hasvonalon vízszintesen összenyomott nagyméretű fogóbütyök, melynek párhuzamával Jelsovce lelőhely leletanyagában találkoztunk. (PavukBátora 1998, Abb.68,19;). A jellegzetes darabok (7. tábla; 12. tábla, 1) megfelelőit egyaránt ismerjük a Balaton-Lasinja kultúra (T. Németh 1994,9.kép 1; Bánffy 1994, 5.kép 5) és a Ludanice kultúra törzsterületéről (Pavuk-Bátora 1998. Abb. 32/3) is. Csuprok, bögrék, csészék Ezek a vékonyfalú, kisméretű edények nagyon különböző kivitelben maradtak meg, nagyrészük igen kopottan, töredékesen került elő. Anyaguk jobbára homokkal soványított, csak a vastagabb falú daraboknál használtak kerámiazúzalékot. A csuprok kissé kihajló vagy cilindrikus nyakú (10. tábla, 1-3; 9. tábla, 1,3) hasas formája mind a Balaton-Lasinja (Bánffy 1994. 5. kép 5) mind a Ludanice kultúra lelőhelyeiről jól ismert (Pavuk-Bátora 1998 52. kép 17; M.Virág 1997 10, kép 7). A bögrék közé sorolhatók az ívelt oldalú töredékek (25. tábla, 6) valamint egy töredék, rajta apró lyukkal átfúrt, szögletesedő kis füllel (17. tábla, 3), utóbbi párhuzamát ugyancsak egy Budapest környéki Ludanice lelőhelyről közölték (M. Virág 1997. 8. kép 10-11). Teljesen épen maradt meg egy enyhén ívelt nyakú, hangsúlyozott vállvonalú gömbölyded bögre, peremből induló, hasvonalra támaszkodó szalagfüllel, ezzel ellentett oldalon lencseforma bütyökdísszel (15. tábla, 3). Ehhez formailag hasonló darabok elterjedtek a Balaton-Lasinja és Ludanice kultúra településein (Kalicz 1995. 6.kép 3, Nischer-Falkenhof 1932. 3. kép), de igazán általánossá a Furchenstich kerámia időszakában válnak. (Kalicz 1988. 371 o., 1980. 12. kép). Gyűjteményünkben egyedülálló az a kis töredék, 29