Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Pájer Imre: A rábaközi sajtó története (1889–1917)

ARRABONA 37.1999. TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK Indulásakor a hetilap kiadóhivatala mint írtuk, Csornán volt. 1903. január 18-tól Buxbaum József kapuvári nyomdájába került át. Az 1905-ben történt visszaköltözéssel a kiadóhivatal ismét a Csornai Nyomda Vállalat lett (RK1905. jan. 1.). Márciusban megváltozott a helyzet, ekkortól a szerkesztőséget és a kiadóhivatalt kapcsolták egybe (RK 1905. márc. 19.). November 1-től a kiadóhivatalnak már tisztviselője is volt: "Lapunk kiadóhivatalának vezetését Komlós Ferenc úr vette át ...megbíztuk előfizetési és hirdetési díjak felvételével" (RK 1905. nov. 12.). Ezt követően a kiadóhivatal vezetői és munkatársai többször változtak. 1914. április 2-án következettbe a legjelentősebb szervezeti átalakulás. Megkezdte működését a Rábaközi Nyomda és Lapkiadó Vállalat, melynek élén Somos Árpád igazgató állt. Az új vállalat tulajdonosa Franki Samu maradt. A Rábaközi Közlöny első felelős szerkesztője Kokas István volt, ugyanakkor a lap fejlécében mint csornai szerkesztőt tüntették fel. Kapuvári szerkesztőként pedig a Rábaközi Hírlaptól "átigazolt" dr. László (Laufer) Samu nevét olvashatjuk. A felelős szerkesztőt feltüntető keretben 1900. március 18-tól főmunkatársként Ruttkay Gyula jelenik meg. (Korábban már több rábaközi lapnak fő- illetve munkatársa volt.) Mint tudjuk 1903 végén Kokas István elköltözött Csornáról, a lap szerkesztője Eigner Géza lett. Belépésével egyidőben "Főmunkatársul dr. Gősy Géza - csornai ügyvéd, dr. Kokas Lajos - csornai járásorvos és dr. Spatz Adolf - korábban már bemutattuk - urakat is sikerült megnyerni..." (RK 1903. dec. 20.). "A kapuvári szerkesztőség élén továbbra is dr. László (Laufer) Samu marad..." (RK 1903. dec. 20.). A két szerkesztőség egymástól függetlenül működött. (RK 1904. jan. 10.). 1904 májusában újabb változás történt: "Lapunk mai számának homlokán új név olvasható. Pethő Ágoston a Vasvármegye ez. napilap volt segédszerkesztője állott csornai szerkesztőségünk élére" (RK 1904. máj. 29.). Pethő az első fizetett főállású újságíró a hetilap élén. A tulajdonos ezzel a lépésével elindította a lap tőkés újsággá alakítását. 1905. január elsejével megszűnt a két egyenrangú szerkesztőség, a szerkesztés ismét egy kézbe, Csornára került. Kapuvárott fiók szerkesztőség és kiadóhivatal maradt. A kapuváriak erre egy új lap az Új Rábaközi Közlöny, majd Rábaközi Újság indításával válaszoltak. A két lap közt hosszas vita bontakozott ki. Pethőtől a szerkesztést 1905. március 5-én Dömötör Béla vette át. Szerkesztői időszakában jelentős változások következtek be a Rábaközi Közlöny életében. 1906. január 1-én "Csorna-Kapuvár és vidékének érdekeit képviselő politikai hetilap"pá alakult. Az átalakulás során kifejtette a szerkesztő, hogy nem pártpolitikát kíván szolgálni, hanem a Rábaköz közönségét akarja informálni a vármegye politikai eseményeiről (RK 1905. dec. 24.). 1906 decemberében arról értesülünk, hogy a jövő évtől a lap hetente kétszer, csütörtökön és vasárnap jelenik meg (RK 1906. dec. 2.). Az új évvel az újság kiterjesztette hatókörét a Repce vidékére is. Ezt fejlécében is jelezte: A Rábaköznek és a Répczevidéknek (Csorna-KapuvárCsepreg) érdekeit képviselő politikai lap (RK 1907. jan. 3.). Ezzel a változással a kapuvári mellett fiók szerkesztőség és kiadóhivatal nyílt Csepregen. (Előbb Sauf János, 1912-től dr. Váhl Ernő vezette.) A lapnak 1905. március 19-től lett Kapuvárott főmunkatársa, Kováts József igazgató-tanító, iparostanonc-iskolái igazgató személyében. Ő vezeti az ottani 248