Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)
Tanulmányok – Közelmények - Pájer Imre: A rábaközi sajtó története (1889–1917)
TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. Pátzay Pál szobrászművész édesapja - Kapuvár képviselőtestületének ülésén, hogy a Rábaköz legyen a város hivatalos lapja. Indítványát elfogadták, s az újság november 1-én ezt már jelezte is. 1893. június 4-től a Kapuvári Keresztény Nőegyesület, majd a Kapuvár Kerületi Róm. Kath. Néptanító Egyesület választotta hivatalos közlönyévé. Június 11-től ez utóbbi titulusokat is viselte az újság fejléce. Természetesen ezek a megtiszteltetések a lap számára biztos anyagi támogatást is jelentettek. 1. 2. A lap előállítása A Rábaközt indulásakor Buxbaum József 1880-ban alapított (Hiller 1981, 52.) kapuvári nyomdájában készítették. Maga a tulajdonos nem volt nyomdász, ügyvédi irodai munkásként tevékenykedett. Nyomdájában egy segédet és egy inast alkalmazott, akik Hevesi János szerint gyengén képzettek voltak (Rköz 1890. júl. 20.). A nyomda felszereltségét jellemzi a szerkesztő egy megjegyzése: "A lapot lassú működésű kézisajtóval nyomják" (Rköz 1890. márc. 30.). 1890 második félévétől (Rköz 1890. júl. 6.) az újságot Polgár Bertalan 1867-ben alapított (Zöld 1891,28.) győri nyomdája állította elő. A kéziratokat ugyan postán kellett odaküldeni, de rövidült a szedési idő, s ezáltal frissebb lett a lap. A korszerűbb nyomda, a nagyobb szakértelem azonnal meglátszott az újság külalakján is. Mintegy másfél év múlva a kiadó újabb nyomdával kísérletezett (Rköz 1892. okt. 9.), mikor Fieber Ármin nyomdát indított Kapuvárott. Nyomdáját gyorssajtó géppel szerelte fel. A kolerajárvány miatt 1892 novemberében egészségügyi zár alá került Kapuvár. Sajtótörténeti érdekesség, hogy a Rábaköz példányait "Fertőtlenítve van" felirattal továbbították. A következő év tavaszán, Fieber Ármin tönkrement, mivel a kolera alatti pangás miatt hitelt vett fel, s egy türelmetlen hitelezője követelésére csődöt jelentett (Rköz, 1893. márc. 12.). Fieber csődjét követően a lap előállítása visszakerült Polgár Bertalanhoz Győrbe, ott készült az újság megszűntéig. Közben ugyan történt egy változás, mert Polgár Bertalan 1894 közepén eladta nyomdáját a püspökségnek és az Győregyházmegye Könyvnyomdája Győrött néven működött tovább (Rköz, 1894. júl. 8.), de ez nem érintette a Rábaköz előállítását. 1.3. A lap mint vállalkozás Talán a legnehezebb feladat az újság üzletmenetéről számot adni, mivel levéltári adatok nem állnak rendelkezésemre. A hetilap egyes példányai 8 krajcárba kerültek. Az éves előfizetési díja 4 forint volt, melyből jegyzők és tanítók 1 forint árengedményt kaptak. De hogy hány példányban vásárolták - arról nincs adatunk. A példányszámra csak értékelhetetlen utalások vannak. Például 1893. január 1-én jelent meg egy közlés az újságban: "Lapunk előfizetői 70 %-al szaporodtak az előző évihez képest." A konkurencia viszont a következő év második felében már úgy látta, hogy a Rábaközből bőven vannak fölös példányok Polgár Bertalan győri nyomdájában (CSKV1894. szept. 15.). Egy másik adat a nyomdának kifizetett összegeket mutatja be. Hevesi szerint 1890-ben azzal, hogy az újság előállítása Győrbe került, évi 500 forint biztos jövedelmet veszített el a kapuvári nyomda. Ezen kívül még a reklámbevételekből 239
