Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Pájer Imre: A rábaközi sajtó története (1889–1917)

TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. Pá jer Imre: A RÁBAKÖZI SAJTÓ TÖRTÉNETE (1889-1917) A rábaközi újságírás a térség mai két kisvárosában, Csornán és Kapuváron bontakozott ki a XIX. század utolsó évtizedében. A szomszédos, s jelentősebb városok magyar nyelvű lapjai: Sopron 1871, Pápai Lapok 1874, ekkor már közel két évtizede sőt a Győri Közlöny - 1857 - több mint három évtizede folyamatosan léteztek, nem beszélve a rövid ideig fennállt győri Hazánk 1847-es indulásáról. Ha viszont a Rábaköz központi településeit a hasonló népességű kisvárosokkal vetjük össze, például Tapolca 1885, Sümeg 1901, Devecser 1891 (Szegleti 1978,15.), akkor azt állapíthatjuk meg, hogy az itteni sajtó megjelenése időben egybe esett a Nyugat-Dunántúl más kisvárosi lapjainak keletkezésével. A század végére értek meg a Rábaközben a feltételek ahhoz, hogy önálló hetilapot adjanak ki. Bár a győri és elsősorban a soproni (megyeszékhelyi) újságok már korábban közöltek híreket e tájegységről is, de közlésük nagyon függött attól, hogy szerkesztőik találtak-e megfelelő levelezőket (tudósítókat). A helyben lakók úgy érezték, saját informálásuk ügyében, saját lapra van szükségük. Talán legmarkánsabban ezt a Rábaközi Újság induló száma fogalmazta meg: "A Rábaközi Újság u.i. azon körülmény hatása alatt keletkezett, hogy Kapuvárott és egyáltalában a vármegye alföldi részén, az u.n. Rábaközben, a lakosság érdekeit csak egy olyan lap gondozhatja, mely az érdekelt lakosság helyi lapja és nem a szomszédé" (RU 1897. okt. 17.). Az igény mellé kialakult egy olyan értelmiségi gárda (papok, tanítók, ügyvédek, orvosok, gazdászok, mérnökök, hivatalnokok), akik munkájuk mellett vállalták az újságok létrehozását és rendszeres tudósítását.. A szellemi erők mellett fontos szerepet töltöttek be a helyi nyomdák is: a kapuvári Buxbaum nyomda, a Csornai Nyomda Vállalat, a Rábaközi Nyomda Vállalat. De a vasutak esetenként azt is lehetővé tették, hogy Győrben (Rábaköz), vagy Sopronban (Rábaközi Hírlap) nyomják a lapot. Még egy tényezőt kell megemlíteni, a gazdaság fejlődését. Létrejött egy vásárló és hirdető közönség. Ez a kör elsősorban iparosokból, kereskedőkből és értelmiségiekből tevődött össze. Sajátossága a rábaközi sajtónak, hogy bármelyik kisvárosban is szerkesztették a lapot - Kapuváron vagy Csornán -, mindig törekedtek a másik település életét is bemutatni. Sőt törekedtek arra is, hogy Sopron megye teljes magyarlakta területeiről adjanak híreket. (A csornai és a kapuvári járás mellett a csepregivel is rendszeresen foglalkoztak.) Szólnunk kell a tanulmány időhatárairól. Az indulási időpont megállapítása egyszerű. 1889. december 25-én jelent meg a Rábaköz mutatványszáma, s ezzel vette kezdetét a helyi lapok sora. Záró időhatárul a Sopronvármegye Sopronba költözését választottam. Ugyanis az 1914. október 4-től megjelenő Sopronvármegye 1917 közepéig még a Rábaközben, Csornán készült. Az első olyan számát, amelyben mind a szerkesztőség, mind a nyomda címéül Sopront jelölték meg 1917. május 13-án adták ki. Úgy érzem a rábaközi sajtó története itt ért véget, még akkor 237