Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Dominkovits Péter: „Franciajárás” Győr megyében – Czineneg Antal szentmártoni uradalmi igazgató emlékirata az 1809. évről

TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. Mártonyban, és több jegyzéseket, Narbon győri comendánsnak parantsát ide mellékelve meg küldöm, hogy az későbbi élők magokat evvel mulassák. Költ Esztergomban december 14-én 1845-ik évben. Kézzel írt eredeti, tisztázat. PBFL Acta Recentiora fasc. 74/B-bbb. (Miscellanea Profana) Czinege Antal, azon üdőben uradalmi director Sz[ent] Mártonban, észt írta 78 éves korában pápaszem segedelme nélkül. m[anu] p[ropria] Sz[ent] Mártonból eljött 1812-én ápr[ilis] 24-én. Jegyzetek: 1 A felkelő seregek tagjai levelezésének fontosságát már R. Kiss István is kiemelte, újabban a somogyi lovasezred kötelékében harcoló Jeszenszky Imre Baranya megyei insurgens levelét - széleskörű bib­liográfiával - közölte: Odor 1986.42-46. Ugyanakkor családi levéltárak még számos feltáratlan dokumentumot rejtenek, pl. Kisfaludy János a vasi felkelő lovassereg sorában küzdött a kismegyeri csatában, 1809 júliusában sebesülten Érsekújváron, a nemesi felkelősereg országos "depójában" vár­ta sorsa jobbrafordulását. MOL P 430. Kisfaludy család levéltára (es. lt.) 17. csomó, 3. tétel, Érsekúj­vár, 1809. júl. 24. Kisfaludy János életútjára: Dominkovits 1992. 2 Nem lehet e rövid bevezető célja, hogy a két eltérő sajátosságú forrástípus, a kortárs napló és az eseményekre visszatekintve elkészült emlékirat közötti különbségeket bemutassa és a fenti példákon forrástani összehasonlító elemzéseket végezzen, ugyanakkor a két forrástípus együttes említésével sem szeretné az egybemosás látszatát kelteni ! Ugyanakkor azt is jelezni kell, hogy a "franciajárás" idejéről, eseményeiről nem csak magánszemélyek, hanem testületek, szerzetesrendek naplói is fenn­maradtak, így pl. a győri karmelita rendház 1809. február 3.-december 30. közötti naplója is közlésre került (Németh 1904.). 3 Sajnos ez idáig csak egy teljes körű uradalmi névjegyzék ismert a XIX. század első feléből: Status personalis et salarialis officiolatum et servitorum oeconomicorum penes I. Dominium Sz. Marton in I. Cottu. Jaurinensi constitutorum. Sine dato. PBFL Acta Recentiora fasc. 74/b. jelzet nélkül. (A forrás Kovács Márton udvarbíró (provisor) idején keletkezett, ekkor az uradalmi ügyvéd Hőgyészi Sándor volt, Kronusz Antal kasznár (frumentarius) és Greger Ferenc ispán szerepel a vezető tisztségviselők közül a jegyzékben. 4 GyL VIII.l. Győri Királyi Jogakadémia iratai, Informatio de juventute ...Czinege Ferenc az 1808/1809. tanévben II. éves bölcseleti, majd az 1809/1810., 1810/1811. tanévben I-II. éves joghallgató volt. 5 PBFL Acta Recentiora fasc. 74/B-bb., Szentmárton, 1809. jan. 8.: vö. uo. jan. 17. Az uradalom teljes gazdálkodását átfogó elképzeléseit jelzi, hogy 1809. január 1-jei dátummal új szerződéseket kötött Szentmárton oppidum, Szentmárton Váralja és Szentmárton Tobán területén működő boltosok bérletéről (só, gyertya, posztó, gyolcs, keszkenők szabad árulásáról). PBFL Acta Recentiora fasc. 74/B.­gg. Ugyanakkor ismert, hogy a nyalkái, ravazdi és a szentmártoni árendásokkal szemben az 1809. év során erőszakosan is fellépett. PBFL, Gazdasági Levéltár, Úriszéki iratok, 1809. sz. n. 6 Csornai Premontrei Prépostság Magánlevéltára, Archívum Vetus 104. VII. 8. 7 GyL Gyvm. kgy. jkv. 1809:736. 189

Next

/
Thumbnails
Contents